Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1905-06-10 / 23. szám
4 1905. junius 10. Két éve, hogy elváltunk, haragban. Búcsúzni mentem hozzá, mielőtt hajóra szállók. S Ő, ki a leghevesebb támadások közepette is megtudta tartani higgadtságát, reám förmedt: nincs még elég magyar az amerikai szénbányákban ? Sértette önérzetem. Ma belátom, bogy oda is különb legény kell, mint én. Itt rekedtem, barátom még él, legutóbb a „Műveltség könyvtárában“ olvastam egy csikkét, örömmel fogja venni a hirt, hogy vannak Szekszárdon emberek, kik e dolog iránt érdeklődnek s bizonyosan tudom, a könyvtár gyarapításához hozzá fog járulni. A gyakorlati oldalát tekintve, azonban azon szerény indítványom lenne, hogy a múzeumban elhelyezett könyvekkel együtt, melyeket a moly elpusztít, ha kézen nem forognak, alakitassék egy nyilvános könyvtár, egy olvasóteremmel, ahol időszakonkint felolvasásokat is lehetne tartani s akkor a Simontsits név e város fejlődésének történetével örök időre lesz összeforrva. Spectator. A szekszárdi kaszinó bazárja. A szekszárdi kaszinó a báró Augusz ház megvételével uj aera küszöbére lépett. A küszöbön pedig nem szokás megállapodni, ki hátralépni nem akar, előre kell mennie, igy a szekszárdi kaszinónak sem lehetett más választása, minthogy a kaszinó elég reálisnak mondható házvételét még jobban realizálja az által, hogy minden nélkülözhető darab földet, területet kihasznál, jövedelmezővé tesz. E czélra, amint már többször jeleztük, legalkalmasabb módnak kínálkozott a kaszinó bazárjainak a sétatér felőli részen való felépítése. Múlt heti számunkban jeleztük már, hogy a csinos és Ízléses terveket Diceilty László építőmester elkészítette, az építés érdekében azóta felmerült mozzanatokat most a következőkben foglaljuk össze. A tervek felül bírálására kiküldött, mérnökökből álló szakbizottság meghányta-vetette a tervet a legapróbb részletekig s ezalatt Simontsits Elemér kaszinói igazgató tárgyalást folytatott azzal a 16 ajánlkozóval, akik a megépítendő bazárban üzlethelyiségeket kívánnak bérelni. , E hó 7-én aztán már meg lehetett tartani a kaszinó közgyűlését is, amely Totth Ödön elnöklete alatt szintén tüzetesen foglalkozott az ügy gyei. Simontsits Elemér ügyvezető-igazgató behatóan ismertette a kaszinói bazár építésének kérdését, kifejtette a kaszinóra háramolható előnyöket, jelzi különösen, hogy eddigelé 16 ajánlkozó nem a bazár hosszát képező 108, hanem 150 folyóméter hossznyi területre adott be ajánlatot, igy nem csak az évi 3455 kor. 98 fillérnyi törlesztési összeg van bizto sitva, de a kaszinónak számottevő jövedelemre is van kilátása, bár még konkrét számadatokkal előállani czélszerünek nem találja, indítványozza, hogy a közgyűlés adjon feltételes megbízást a választmánynak arra nézve, hogy amennyiben a beérkezett ajánlatokból s a szakértők véleményéből Ítélve, az épitkezést rentábilisnak tartja, az építéssel járó összes jogügyletet megköthesse s az épitkezést azonnal megkezdethesse. A közgyűlés élénk figyelemmel kisérte az ügyvezető-igazgató szakszerű s a kérdés minden oldalát jól megvilágító jelentését s a kivánt felhatalmazást a választmány részére egyhangú határozattal meg is adta. Ehhez képest a választmány már a következő napon — junius 8-án foglalkozott a további teendőkkel. Az ügyvezető-igazgató tömören összegezi a kiküldött szakbizottság ujabbi tárgyalásainak eddigi eredményét s bejelenti, hogy az építkezés mielőbbi megkezdhetése végett ajánlattételre szólított fel a bizottság egyes téglagyárosokat s a beérkezett ajánlatok közül egy budapesti czég ajánlatát el is fogadta s vele 300 ezer tégla szállításra nézve meg is állapodott. Tóth Károly szakbizottsági tag felszólalása után — ki az épitésnek befejezését csak igy látja f. év szeptember 29-ig biztoKÖZÉRDEK sitottnak, a választmány a kötést tudomásul veszi s elhatározta, hogy az építésre vonatkozó árlejtési hirdetmény a Vállalkozók Lapjában, a Közérdekben, a Tol na vármegyében azonnal közzététessék. A bemutatott árverési hirdetmény szövegét a választmány mindjárt el is fogadta. E szerint az ajánlatok e hó 23 ig adandók be. A további feltételek lapunk hirdetési rovatában olvashatók. Tóth Károly indítványára épitő-bizott- ságot küldtek ki s ennek tagjaiul Simontsits Elemér igazgató elnökségével, dr. Mayer Gyula kaszinói ügyészt, Tóth Károly, /Jod- horánszky Géza műszaki tanácsosokat, Tejős Károly, Tóth Henrik, Komjáthy Sándor mérnököket kérték fel, Tóth Henriket egyúttal az építés vezetésével is megbízták. Komjáthy Sándor mérnök az eredeti terven, hogy a kaszinói ház Széchenyi-utcai frontjával összhangzásba hozassák, némi styla- ris módosítást ajánl. Ezt s a további függőben maradt részlet kérdést a szakbizottsághoz utasitották. Mi magunk részéről azt is czélszerünek találnánk, ha ebbe a szakbizottságba j szintén szakértő, praktikus építőmester, pl. a terv készítője is meghivatnék. A bazár építési költsége körülbelül 60 ezer korona, amelyet a Szekszárdi Takarék- pénztár ad a kaszinónak 40 évre, évi 3455 kor. 98 filléres törlesztéssel. Mielőtt azonban a kölcsönt folyósittatnák, megvárják az építkezésre vonatkozó ajánlatok beérkezését s a végleges döntést a bérajánlatokra nézve. Az ópités ügye tehát jó utón van. V Á R M E G Y E. Tolnavármegye uj utjai. A in. kir. kereskedelemügyi miniszternek a múlt héten érkezett le döntése arra az utépitési tervezetre, amelyet Tolnavárme- | gye közönsége, hosszas tárgyalás és tüzetes | megfontolás után jóváhagyás végett terjesztett fel hozzá. A miniszter első sorban is a költség- j vetéssel foglalkozik. A bevételt 1905-re 413,185 kor. 01 fillérben, a kiadást 337,613 kor. 85 fillérben, 1906 ra pedig 398,756 kor. 97 fillérben, a kiadást.279,519 kor. 17 fillér- | ben állapítja meg s ezzel kapcsolatban a ' belügyminiszterrel együtt kimondta, hogy az elérendő megtakarítások, a felvenni szándékolt nagy kölcsön törlesztésére fordítandók. Az ut tentartás költségeit az 1905.—1906. évre előirányzott 35587 koronáról 27045 ko- : rónára szállította le. Ajánlja, hogy a felvenni szándékolt 717 ezer koronás kölcsönt még ebben az évben vegyék fel, annál is inkább, mert a kormány költségvetés hiányában a már meg- j kezdett munkálatokra sem utalványozhat egyetlen fillért sem s a vármegye ebből a kölcsönből anélkül, hogy az útadót emelné, — fedezheti majd az 1904—1905-. évre kiépítésre felvett 80 kilométeres munka kölségét. A vármegyei közgyűlés által felterjesztett utkiépitési tervezetet különösen megnyirbálja a miniszteri leirat, igy, hogy a gyönk- hőgyészi törvényhatósági közút helyett a i varsád hőgyészi ut vétessék fel — indokoltnak nem találja. A szekszárd-simontornyai, szekszárd-bikácai kiépítetlen útszakaszok, úgy a felsőireg-darányi útszakasz kihagyásához, | a nagydorog-paksi útvonalnak Györköny ! felé vezetéséhez hozzá nem járul, a sárközi utaknak az úthálózatba felvételét indokoltnak nem találta, elfogadja azonban a pin- czehely-ozorai ut kiépítését, de a kölesd- medinai, szedres-bidjaapáti közdűlő utón csak a medina-hidjaapáti útrész kiépítését engedélyezi. Törli a gemenczi Dunaágig vezető utat is s a pél-hetény-dombóvári vicinális ut felvételét időelőttinek tartja, A madocsai-dunakömlődi ut kiépítését indokoltabbnak tartja a dunaföldvári-bölcske- madocsai viczinális közút helyett, s nem egyezik bele, hogy a kölesd-paksi törvényhatósági közúton a kölesd-tengelicz-paksi szakasz kiépítése elhagyassék. Az 1904—1905. évi közúti építkezések ellen kifogása nincs, az 1906—1909. útépítésre nézve azonban uj úti program készítendő s előbb szükségesnek tartja, hogy az úthálózat jogerős türv. hatósági határozattal megállapittassék. Nagyjából ezek a minister leiratának főbb pontjai. Tehát ismét nagy vitákra van kilátás, uiert hogy a vármegye ne ujitsa meg a maga határozatát az általa helyesnek és szükségesnek ítélt útszakaszokra nézve, majdnem kizártnak tartjuk — Közigazgatási illés. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága junius havi ülését e hó 14 én tartja. VÁROSI ÉLET. __ Ké pviselőtestületi gyűlés. Szekszárd nagyközség képviselőtestülete folyó hó 3-án tartott rendkívüli közgyűlésén a következő határozatokat hozta: 1. A vármegye amerikai szőlőtelepének átvétele ügyében a törvény- hatósági bizottság határozatából alakítandó bizottságba, a község részéről Nagy György biró és dr. Hil ling Ádám főjegyző küldettek ki. 2. A polgári iskola alapvagyonáról szóló számadást elfogadták. 3. A vásártéri legelőre hajtott állatok után a múlt évben 16 koronában megállapított legeltetési dijat 10 koronára szállították le, amely összegben a pásztor bére is bennfoglaltatik. 4. A „Szekszárd Szálló“ épületében levő 2 bolthelyisóg bérletére Almási Károlyné és Lencz Károly eddigi bérlőkkel 6 évre kötött szerződés jóváhagyatott. 5. A „Szekszárd Szálló“ árverésen leendő bérbeadásának feltételei az eddigiekben megállapíttattak, az árverés napját augusztus 28-ára tűzték ki. 6. Artézi kút létesítése tárgyában megbizta a képviselőtestület az elöljáróságot, hogy elméleti és gyakorlati szakemberekkel érintkezésbe lépvén, a tárgyalás eredménye szerint tegyen a kút létesitése, az erre szükséges költségek rneny- nyisége és ezek fedezési módjára javaslatot. 7. Az utczai közvilágítás ellenőrzésére a községházánál villamos árammérő felállítását határozták el. 8. A (Jsürgetőtől a Dunaerdő felé vezető ut kimérésével felmerült költségeket a községi pénztár terhére átvették. 9. A községi közmunka jövő évi költségelőirányzatát 5102 korona 14 fillér bevétellel és 400 korona kiadással megállapították s minthogy tehát a közmunkákra a szükséges fedezet megvan, kivetés mellőzését határozták el. 10. Dörg Pálnénak teremdij elengedése iránti kérelmét a képviselőtestület nem teljesítette, mert ezen jövedelem törlesztésekre van lekötve s mert a képviselőtestület nem akart ez irányban precedenst alkotni. SIKES. Olvasóinknak, munkatársainknak boldog pünkösdi ünnepet kívánunk. — Hivatal vizsgálat. Selcz József kir. törvényszéki elnök e héten a szekszárdi kir. járásbíróságnál tartott hivatalos vizsgálatot. — Iskola szakfelügyelő Szekszárdon. Lúd Károly budapesti polg. iskola igazgató az orsz. polg. isk. tanáregyesület elnöke, mint a vallás- és közoktatásügyi miniszter által kinevezett szakfelügyelő vasárnap Szek- szárdra érkezett s hétfőn megkezdte a szekszárdi polgári fiú- és leányiskolák szakvizsgálatát Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő kíséretében. Három napot töltött körünkben és hétfőtől szerdáig vizsgálta a téstvérinté- zet tanulmányi, fegyelmi és erkölcsi állapotát. Ezúttal főké.pen a nyelvtörténet, földrajztanítás eredményét kutatta. Szemléjének befejezésekor tanáeskozmányokat tartott a tantestületekkel s tapasztalatainak előterjesztése után elismerésének adott kifejezést a bemutatott eredmény fölött. Az iskola vizsgálatot szerdán délelőtt fejezte be, délután pedig 11 ósinsky Mór muzeum igazgató kalauzolásával a vármegyei múzeumot látogatta meg. — Uj Ügyvéd. Dr. Őrffy Gyula ügyvéd- jelölt, Orjfy Lajos ügyvéd, szakszárdi taka-
