Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1905-06-03 / 22. szám

6

KÖZÉRDEK

1905. junius 3.

utón kell kiegyenlíteni, de kiegyenlíteni mindenesetre kell.

A pénztárak államosítása előtt is nagy hangon hirdették a félhivatalosok, hogy milyen jól járnak a tisztviselők az államosítással, hogy fizetésük, szerzett jogaik sértetlenül maradnak, pedig 2 év óta épen három sérelem érte őket. Az első volt a kisebb fizetési osztályba sorozás; a második volt a fizetés rendezéseknél való figyelmen kivül hagyás (erről az előző számban volt szó); most jön a harmadik, a legfájdalmasabb, mely sok tisztviselőt kiábrándít, főleg kiábrándítja az idősebbeket, a kiknek különösen azért fájdalmas a két teljes szolgálati esztendő elveszitése, mert a törvény által mintegy reájuk kény- szeritett szolgálattól elébb-utóbb nyugdij révén reméltek menekülni. Ezen újabb csalódás bizony nem emeli a megállamositott tisztviselők szolgálati buzgalmát s egyátalán nem csodálható, ha végelkeseredésükben szerzett jogaik védelmére kapkodnak fühöz-fához.

így úgy ballatszik, hogy az elkeseredett tisztviselők kérvénnyel fordulnak Tolnavármegye közönségéhez, de az összes vármegyékhez is, hogy védelmezzék meg a 96-ban szerzett jogaikat, vagyis hogy úgy az üssz- kormány, mint a képviselőházzal mondassák ki, hogy a mit a belügyminiszter 1896 ban megadott, azt a pénzügyi kormány 1905-ben nem veheti vissza.

Nem hihetjük, hogy a vármegyék meg tudják tagadni e jogos és minden tekintetben méltányos kérelem teljesítését. Elvégre nem a hozzájuk hütelen, de a tőlük elszakított gyermekeikről van szó.

y Á R M E GYE.

— Közutaink építése üöríj Pál alispán előterjesztésére, hogy a népnek munkája lehessen s ezzel a kivándorlás is némileg ellen- sulyoztassék, a f. évi tavaszi közgyűlésből kifolyólag a vármegye fölirt a kereskedelemügyi miniszterhez az állami beruházási kölcsönnek Tolna vármegy éré eső részéből kiépítendő törvényhatósági közutak közül, az 1905. és 1906-ik évben tervbe vett építkezések költségeinek fedezésére szükséges pénzösszeg folyósítása végett. — Most a miniszter válasza leérkezett, melyben sajnálattal tudatja a vármegyével, hogy a kért pénzösszeget megfelelő hitel hiányában — mivel még állami költségvetés sincs — nem folyósíthatja s az építkezéseket is csupán a már eddig folyósított összegek erejéig engedélyezheti s igy csupán a pinczehely-simontoriiyui, paks- sárszentlőrinczi és szekszárd-bikácsi útvonal tervbe vett szakaszai építhetők ki. A többiekre nézve pedig a kőanyag szállításokra kötött szerződéseket a vármegye oldja fel s az ajánlati óvadékösszegeket az illető vállalkozóknak adja vissza.

Katonabeszállásolási pótadó. Az 1905. évben 1904. évre kivetendő katonabeszállásolási pótadó a belügyminiszter által jóváhagyott költségvetés alapján ház és házbéradó után 030 (azelőtt 0'35) egyéb adó után

0-60 (azelőtt 0-85) °/o-ban állapíttatott meg. A pótadó °/0-nak csökkenése az adóalap örvendetes emelkedésének a következménye.

— Junius 8. A koronázás évfordulója alkalmával a szekszárdi áll. főgimnázium önképzőköre záró ülést tart, a mely alkalommal az önképzőköri pályázatok eredményét is ki togják hirdetni. Az ünnepélyes alkalomkor az intézet szívesen látja az érdeklődőket.

— Kinevezés. A király Szilassy Aladár közigazgatási bírósági itélőbirót, ugyanezen bírósághoz tanácselnökké nevezte ki. A kinevezett tanácselnök vármegyénkben nagy- birtokos s a tolnai ev. ref. egyházmegyének gondnoka.

— Vilmos napja Ma egyhete, Vilmos napjának előestéjén Boda Vilmos orsz. képviselőt és a szekszárdi tűzoltó testület fő- parancsnokát nevenapja alkalmával számos tisztelője és barátja, valamint a tűzoltóság Niki tits Imre alparancsnok vezetésével testületileg felkereste, mely alkalommal Nikitits í Imre rövid beszéddel üdvözölte szeretett fő- parancsnokukat, egyúttal a tűzoltó zenekar szerenáddal tisztelte meg. Ezután Boda Vilmos a polgári olvasókörben megvendégelte barátait és tisztelőit, hol 120 teritékü asz- : tálnál foglaltak helyet. Az első felköszöntőt Nagy György, Szekszárd nagyközség bírája mondotta az ünnepekre s ezután még Bor- zsák Endre, Horváth Ignácz, Schneider János, Fránek János és még többen mondtak felköszöntőket.

Kurz Vilmos árvaszéki elnököt neve- napján szintén számosán keresték fel jó- kivánataikkai. Az árvaszéki tisztikar részéről Pap Gyula helyettes elnök üdvözölte.

— Beteg képviselő. Szluha János a szakcsi kerület országgyűlési képviselője súlyos beteg. Tüdőgyulladása van, a mely aggodalomra ad okot.

— Távozó káplán. Fetter Gyula káplán e hó 29-én távozott Szakosról uj állomás helyére. A hivek érzékenyen búcsúztak el tőle, mert 4 évi ott léte alatt nagyon megszerették.

— Csók István Szekszárdon. Csók István festő művészünk hazajött Fárisból s tegnap a délelőtt folyamán Szekszárdon időzött A nyáron Baranya megyébe megy a sokaczok közé és a festői öltözetű sokacz nők közül örökit meg nehányat; az ősz felé pedig vissza jön Szekszárdim, illetőleg a kedves emlékezetű Sárközbe.

— Muzeum bezárás. A muzeum emeleti mennyezetének javítási munkálatai a jövő héten megkezdődnek. Mig a munkálat tart, a muzeum junius, július és augusztus hónapokban zárva marad; csupán a régészeti osztályt tekinthetik meg a vidékiek a muzeum- szolga kíséretével. Igen valószínű azonban, hogy a tatarozandó helyiségek kiürítése miatt a tárgyakat jórészben majd a régészeti osztályba is el kell helyezni s ebben az esetben a régészeti osztály is zárva lesz a fentebb jelzett idő alatt. Ha csakugyan igy történik, annak idején lapunk tudatni fogja a közönséggel.

— A nőegylet és róm. kath. ovoda nyári mulatsága. Az Egyesült Szekszárd Tol namegyei Nőegylet és a szekszárdi róm. kath. óvoda és gyermekmenhely egyesület e hó 6-án nyári mulatságot tart a vasúti ven- \ déglő nyári helyiségében. Garay Lajos zenekara muzsikál. Belépti dij személyenkint 1 korona. Kezdete d. n. 5 órakor. Kedvezőtlen idő esetén a mulatságot másnap tartják meg.

— Eljegyzések. Klein Ignácz nagydoroghi kereskedő eljegyezte Blau Karolin kisasszonyt Ocsényben.

Sipos Ignácz kereskedelmi utazó el- j jegyezte Tolnáról özv. Fichtel Bernátné leá- ) nyát, Vilma kisasszonyt.

— A szekszárdi vásár. Régen volt Szekszárdon olyan nagy vásár, mint az elmúlt hétfőn. Szarvas marhát, de különösen j lovat ily nagy számban általán még soha nem

! hajtottak fel. Az árak is megfelelők, sőt a j külföldre olasz és német kupeezek által vásá- j j rolt lovak árai a szokottnál is nagyobbak j voltak. Egy-egy pár szép lóért alku nélkül szivesen fizettek ÍOUO—1200 koronát, de egyes lovakat is vettek 800 koronával. Hivatalos | adatok szerint 1800 szarvasmarhát, 3000 lo- ! vat hajtottak fel s eladtak 698 szarvasmarhát és 644 lovat. Egyébekben lanyha volt | a kereslet.

— A szigetvári Vörösmarty emléktábla leléplezése. Szigetvár közönsége hazafias kej gyeiettel emlékezik meg arról, hogy Vörösmarty Mihály az 1821 ik év őszén eljött a magyar hazaszeretet hősi temetőjéhez, a Zri- nyi-várhoz. E látogatás megörökitésére emléktáblát helyez a nagy költő által megéne- ; kelt „Roskadozó fal“-ra és az 1905-ik év junius 11-én (Pünkösd vasárnapján) ünnepeli meg a Vörösmarty emléktábla leleplezését. Az ünnepség sorrendje: Szent mise áldozat, melyet délelőtt 10 órakor a szigetvári ple- ! bánia templomban Dr. Hanug Ferencz mutat be. Az emléktábla előtt: (Délelőtt fél 11 órakor). „Szózat“. Énekli az ünneplő közön- , ség. „Szigetvár“. Irta: Vörösmarty Mihály,

| szavalja Báli Sándor. Leleplezési beszéd,

I mondja Heggessg János. A Vörösmarty Kör székesfehérvári küldöttségéből beszédet mond

Gróf Zichg Jenő. A Somogymegyei Berzsenyi Irodalmi Társaság küldöttségéből beszédet mond Dr. Pete Márton. A Somogy- Csurgói Csokonai ifj. Kör küldöttségéből beszédet mond Dr. Horváth József. A Zrínyi- vár birtokosának, gróf Andrássynak nevében beszédet mond üuchon Ödön. „Himnusz“ énekli az ünneplő közönség. Az emléktábla leleplezése után a Korona vendéglő nyári helyiségében társas ebéd lesz. Este hangverseny az állami polgári iskola tornacsarno kában. Ezután pedig táncmulatság a Korona szálló nagytermében.

Szőlő eladás. Özv. Nilsncr Pálné, szekszárdi lakos eladta bödői szőlőjét Iiradek Dénes posta- és táviró tisztnek 5200 koronáért.

— Esküvők. Grószbauer Béla helybeli fodrász, f. hó 11-én vezeti oltárhoz Hívért Ignácz leányát, Karolin kisasszonyt.

Pirgi Ferencz kőmivesmester Tolnán május 30 án vezette oltárhoz menyasszonyát, Wiedemann Mariska kisasszonyt, Wiedemann Antal községi közgyám, volt árvapénztáros leányát.

— Kirándulás. A szekszárdi főgimnázium felső osztálybeli ifjúságának az a része, a mely nem vett részt a tornaversenyen, vasárnap tanárainak vezetése alatt Szászvárra kocsizott, hogy az ottani szénbányákat megtekintse. A tanárok közül Bariul Kornél, Földes László, Ggergyoi Dezső, dr. Zipszer Jakab és Szabó Géza hitoktató kísérték az itjuságot. Reggeli öt óra után indultak el tizenegy kocsival, s miután a szászvári templomban misét hallgatott a kath. ifjúság, a bányatelepre vonultak, a hol a társulat nevében Grosz Abris főmérnök fogadta az érkezőket. A kirándult ifjúság és tanári kar vendége volt a bányatársulatnak, a mely rendkívüli előzékenységgel gondoskodott a kirándulók ellátásáról és szórakoztatásáról.

Posta állomás megszüntetese. A pécsi posta és táviró igazgatóság átirt a vármegye alispánjához, hogy a kereskedelmi miniszter a kányái postahivatalt beszünteti, mert az oly csekélyét jövedelmez, hogy a befolyó jövedelem a községi fentartási hozzájárulással sem elégséges a postamester fizetésének fedezésére Ennélfogva postaügynökséggé lesz átalakítva, melynek kiadásai sokkal kevesebbek.

— Halálozások. Tény Emil hőgyészi köz- és váltó ügyvéd, a hőgyészi önk. tűzoltó egyesület megteremtője és főparancsnoka, a vármegyei tűzoltó szövetség alelnöke, Tolnavármegye törvényhat. bizottsági tagja, május 27-én, életének 54-ik, boldog házassá gának 25-ik évében elhunyt Högyészen. A vidám, jókedvű, széles körökben ismert és közkedveltségnek örvendett férfiú már régóta betegeskedett, de végre is győzelmes- kedett a halál erős, szívós természetén. Neje özv. Téry Emi Iné szül. Zöld Aranka és kiterjedt rokonság gyászolja, Az elhunyt apósa volt Kés már kg Dezső gyönki szolgabirónak és sógora Bereczk István simontornyai jegyzőnek. Temetése e hó 28-án

d. u. 6 órakor volt Högyészen, általános részvét mellett. A szertartást Streicher Péter kér. esperes, Prickler Károly teveli plébános és Ridinger Dezső káplán végezte. A hőgyészi dalárda a halottas házban és a temetőben gyászénekeket adott elő. Hőgyész- nek szeretett és becsült érdemes polgárát nagyszámú gyászoló közönség kisérte utolsó utján. A temetésen a hőgyészi tűzoltó-egyesület, a hőgyészi mindkét kaszinó, az ipartestület és a községi elöljáróság testületileg jelent meg; s azon Gyönk intelligencziájá- ból, s a vidék notabilitásai közül is nagyon sokan részt vettek. A koszorúk egész özöne borította a koporsót. Kitűntek azokból az özvegy, szül. Zöld Aranka „Drága felejthetetlen férjemnek“, —- Késmárkg Dezsőné — Téry Mariska, Téry Endre, Erzsiké és Margit „Felejthetetlen jó atyánknak“, — Zöld Sándorné „Szeretett vömnek“, — a Klimes család „Utolsó emlékül“, — dr. Zöld Adorján és neje, Berindán és családja, s Be- reczkék (Simontoi nya) „Szeretett sógoruknak“, — Téry Imre „A legjobb testvérnek“ — s Késmárky Dezsőké és Ivánczi „Szeretett nagypapánknak“ föliratu koszorúik. A hőgyészi tűzoltók koszorúját („Egyletük felejthetetlen megteremtőjének“) Klimes