Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1905-05-13 / 19. szám
1905. május 13. KÖZÉRDEK 3 nával szintén redukálja, viszont a várnagy illetményét 360 korona többlettel állítja be s a VII. fizetési osztályba előléptetett főszolgabíró (Szévald Móricz) fizetés többletére is felvesz 800 koronát. (Úgy tudjuk, bogy a várnagy fizetéstöbbletének beállítása tévedésen alapszik s a vármegyei alispán ennek kiigazítása iránt felterjesztést is tett már a ministerhez, mivel a vármegye nem a várnagy, de a vármegyei kiadó illetményeinek felemelését óhajtotta, de a leiró hibájából a két állás összecseréltetett.) A szolgaszemélyzet lakbérénél, mivel a káplár természetben való lakást élvez, 180 koronát töröl a minister, viszont a dombóvári főszoigabiró-bi- vatal helyiségének bérét 1000 koronáról 1260 koronára emelte. Legnagyobb a törlés az irodai szükségléteknél, az előirányzott 20043 korona 58 fillért 13102 korona 64 fillérre szállította le a minister, mert az irodai kiadásoknak kellő takarékosság mellett ezen összeg keretén belől fedezetet kell találniok. A laktanya felügyelő fűtési átalányára azonban 144 koronát a VIII. rovat alatt pótlólag beállít a miniszter, mig a t. ügyész 1000 korona útiköltségét és napidíját fedezet hiányában törli. Az előre nem látott kiadásoknál felvett 6500 koronából, az indokolás nélkül felvett 2500 korona többletet, mivel a vármegye nem gondoskodott kellő fedezetről, hitel hiányában szintén törli. A szolgaszemélyzet ruházatára felvett 5927 korona 13 fillért, az épületek fentartására felvett 5877 korona 28 fillért és a rabtartási költségekre felvett 100 koronát azonban jóváhagyta a leirat. így a kiadások főösszegét 299423 K. 19 fillérben állapítja meg. A fedezeti rész pedig ekként alakul: Ad az állam a 93. IV. t. ez. értelmében 110149 koronát, egye3 alapok hozzájárulnak 4210 korona 72 fillérrel. (Ebből a gyámpénztári tartalék alapot 3666 korona terheli, mig 27444 korona kiadás alól a folyó évben már felszabadul,) l°/0 pótadó kivetés 26537 korona 06 fillér. Ingatlanok jövedelméből s más apróbb bevételekből összesen 4525 koronát irányoz elő, igy az összes fedezet 145421 korona 78 fillér, vagyis mutatkozik 154001 korona 41 fillér hiány, melyet a belügyminiszter saját tárczája terhére vállal el. Eszerint a költségvetés 299423 korona 19 fillér szükséglettel s ugyanannyi fedezettel zárul. Megengedi még a minister, hogy a régebben a vármegyei alkalmazottak illetményei felemelésére kivetett l°/0 pótadó töröltessék s jövőben az, a házi pénztári szükségletek fedezése czimén vettessék ki. Végül a miniszter leirata hangsúlyozza a legnagyobb takarékosságot: „Ezen alkalommal nem mulaszthatom el figyelmeztetni a vármegye közönségét, miszerint a háztartásában a takarékosságnak oly mérvét igyekezzék inegvalósitani, hogy a kiadások a költségvetésnek fentiekben kör- vonalozott határait meg ne haladják s hitel- túllépésnek szüksége elő ne álljon«. Hangsúlyozza továbbá, hogy minden pótjavadal mazást megtagad s az alispánt egyenesen felelőssé teszi a költségvetés keretén túl történő minden utalványozásért s ha uj szükséglet merül fel, amelyre hitel nincs, vagy amelyről a költségvetésben gondoskodás nem történt, a vármegyének az ilyen túl kiadások tekintetében hozott határozatát is a legszigorúbb elbírálásban fogja részesiteni. Amint látszik a minister leirata eré- lyességben nem szűkölködik s a takarékosságra sarkaló része pedig még egyenesen dicséretet is érdemel, félünk azonban, hogy a vármegye ilyen megnyirbált költségvetéssel aligha kerülheti ki a hiteltullépést, mert nem lehet még csak feltételezni sem róla, hogy költségvetését ne tényleges szükségleteinek megfelelően állította volna össze. Toliiiiváriuegye közigazgatási bízott- j sága május havi ülését e hó 6-án tartotta gróf Széchenyi Sándor főispán elnöklésével. | Jelen voltak: Döry Pál alispán, Simontsits ' Elemér főjegyző, Kurz Vilmos árv. elnök, Totth Ödön t. ügyész, Dr. Hangéi Ignácz t. főorvos, Podhoránszky Géza műszaki tanácsos, Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő, Fink Kálmán p. ü igazgató, Krcsmarik Pál kir. főügyész helyettes, Bernrieder József, Jeszenszky Andor, Kovács S. Endre, Ór/lfi Lajos, Perczel Dezső, Perczel József, Perczel Lajos, Török Béla és Wosinsky Mór bizottsági tagok. A havi jelentésekből kiemeljük az alábbiakat: Közoktatásunk: Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő a múlt hónapban 63 tanteremben 20 iskolát és 6 óvóiskolát látogatott meg melyekben a tanulás eredménye jeles és kielégítő. A paksi és szekszárdi fiú és a szekszárdi leány polgári iskolákban a húsvéti magánvizsgálatokra 13 tanuló jelentkezett, kik közül eredménnyel vizsgáztak tizen, hármat pedig ismétlésre utasitottak. Közegészségügyünk: Dr. Hangéi Ignácz t. főorvos jelentése szerint a közegészség állapota a múlt hóban kedvező volt, a hevenyfertőző betegedések száma fogyott, Dunaföldváron a kanyaró megszűnt, csak Bátaszéken fordult elő több súlyos difteritisz eset, a mi miatt az ovodát be kellett zárni. A közélelmezési és élvezési czikkeket valamint iskolákat és közhelyeket több Ízben megvizsgálták. Kórházügy: A szekszárdi „Ferencz“ élesen különváló időszakra oszlik, u. m. a forrongás korára 1787-ig — a viharos ifjúság, a szenvedések és tévedések kora — s a klasszikái tökély, a nagy, befejezett alkotások korára, (1794-től haláláig; a kettő közt fekszik s az utóbbit előkésziti a történelem és philosophiai tanulmányok s ezzel együtt a tisztulás, az ízlés nemesbülésének korszaka), mondom, a forrongás korából való szinmüvei valamennyien (Haramiák, Fiesco, Ármány és szerelem, Don Carlos), az utóbbi korszakból pedig egyik legbecsesebb darabja, a Teli Vilmos a szabadság kivívásáért való küzdelmet ábrázolják. A jogért, szabadságért, férfi-méltóságért való rajongó lelkesedés a Schiller egyéniségének alapvonása. A haramiákban az egyén szabadságáért, az Ármány és szerelemben a feudális nyomás s a társadalmi előítéletek alól való felszabadulásért, a Fiesco-ban a republikánus szabadságért, legnemesebb művében, Don Carlosban a gondolati, a lelkiismereti szabadságért küzdenek hősei, mig Teli Vilmos a népszabadság kivívását mutatja be a zsarnoki kényur ellenében, az egyszerű nép szabad fiait, a mint a rendet, polgári szabadságot biztosítják. Hogy semmi idegen elem ne tolakodjék az ember és az ő Istene közé, hogy az ember ura legyen önmagának s szabadon áldozhasson keble isteneinek: ezért lángolt a Schiller szivében soha ki nem hülő szent tűz: Halljuk csak a Don Carlosban Posa márki ajkairól a merész követelést: „S Felséged be akarja fejezni, a mit megkez- j dett ? reméli, hogy a keresztyénsógnek megórlelt át- | alakulását, az általános tavaszt feltartóztathatja, a mely a világ színét megváltoztathatja ? Egyedül akarja egész Európában magát a végzet kerekének, a mely feltartóztathatatlanul rohan előre, elébe vetni ? emberkarral küllőibe kapni ? Ön nem fogja ezt tenni! Már ezrek menekültek el országaiból, gazdagok és szegények. A polgár, akit ön hitéért elveszít, az ön leg- nemesebbike volt. Nyílt, anyai karokkal fogadja a menekülőket Erzsébet s országunk művészete által gazdagon felvirul Brittannia. Az uj keresztyének szorgalmából elhagyatva, siváran fekszik Granada s Európa ujjongva nézi, amint ellensége önverte sebétől elvérzik. Ön az örökkévalóság számára akar ültetni és halált vet. Az ilyen kicsikart mű nem fogja alkotója szellemét túlélni. Hasztalan vívta kemény harczát a természettel, hasztalan áldozta romboló tervekre királyi életét. Az ember több, mint ön véli ; a hosszú szunnyadás bilincseit szét fogja törni és ismét követelni fogja szent jogát. Engedje a szellemeket érni világbirodalmában, adja vissza, amit tőlünk elvett, — adjon gondolatszabadságot ! állitsa ismét helyre az emberiség elveszett nemességét !‘* Ezt a szent lángot Schiller magával hozta a világra, de az uralkodó viszonyok í is nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy ezeket benne kifejezzék. Hiszen magának is már zsenge ifjúkorában sokat kellett szenvednie az uralkodói önkénytől; ez téritette el őt kedvencz pályájától, a lelkészi pályától, ez kényszeritette oly pályára, a melyre semmi hajlamot nem érzett; ez tiltotta meg neki közkórházban a múlt hóban ápoltak 486 egyént; ebből elhocsájtottak gyógyultan 79 et, javultan 53-at, javulás nélkül 25-öt; meghalt 16 egyén, ápolás alatt maradt 313 egyén. Közuiaink: Podhoránszky Gréza műszaki tanácsosnak, az államépitészeti hivatal főnökének jelentése szerint a simoutornya-igali törvényhatósági közutat már átadták a forgalomnak, a nagy beruházási kölcsönből történő útépítések szünetelnek; a helyszini bejárások megtörténtek ugyan, de az építési költségekre nincs fedezet. Közadózásunk: Fink Kálmán pénzügy igazgató jelentése szerint: Az elmúlt hóban befolyt egyenes és közvetett adóban 27959 kor. a mi a múlt évi hasonidőszakkal egybe- hasonlitva 142.107 koronával kedvezőtlenebb. Az inám-pusztai szeszgyár pedig beszüntette működését. Állategészségügyünk: Az állategészség általában kedvező volt, a haszonállatok összeírását befejezték, melyszerint ló 35709, szarvasmarha 95670, szamár 596, sertés 130360, juh 157733 és kecske 131 darab van a vármegye területén; ez a létszám az előző állományhoz képest mintegy 1400 darab haszonállat fogyatkozást tüntet fel. A kerületi állatorvos a községi dögterek kezelése körül igen visszás állapotokat tapasztalt s most az állatorvosok arra törekednek, hogy a dögtesteket a községek elégessék, a mi mindenesetre csak helyeselhető nem csupán az állati, hanem emberi közegészségre nézve is, — mert a rendesen rosszul elásott dögtcstekből kiáradó bűz a levegő fertőzésével az emberekre nézve is ártalmas. Ki a közvetlen útadó fizető? A kereskedelmi miniszter elrendelte, hogy a törvényhatósági útadóra nézve, ennek összegére való tekintet nélkül közvetlenül fizetőnek tekintessék mindenki, akinek évi egyenes állami adója a 200 koronát eléri, vagy meghaladja, hogy kis- és nagy községekben csak azon adózók kötelesek útadójukat a községi bírónál, illetőleg a községi pénztárnoknál fizetni, kiknek állami egyenes adójuk a 200 koronát einem éri; mig ha az adózó egyenes állami adójának évi összege a 200 koronát eléri avagy azt meghaladja, mint közvetlen adófizető, útadó tartozását is az illetékes kir. adóhivatalnál tartozik lefizetni. A szekszárdi vasútállomás kibővítése és világítási ügye. Valahára talán már a szekszárdi vasútállomás kibővítésére is reákerül a sor? Ezt a feltevésünket végre hivatalos adatokra alapíthatjuk. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága ugyanis nem nézhetvén tovább a szekaz irói működést s ez kényszeritette arra, hogy hazájából éjjel, titkon, mint egy gonosztevő, elszökjék, ha nem akart az erőszakos rendszabályok alatt elsorvadni. Ez az uralkodói önkény annyira ment, hogy alattvalóit pénzért eladta katonáknak, lábbal tiporva igy az ember legszentebb, veleszületett jogait. A látott, tapasztalt jogtalanságok, visszásságok élénken megragadták a költő lelkét s eszméinek, törekvéseinek, költeményeiben és színműveiben adott kifejezést. Teljes joggal mondhatni tehát, hogy színművei a legszorosabb összeköttetésben állanak a koreszmékkel, azok hatását tükrözik vissza. Még nagyobb mértékben látjuk ezt a hatást életének utolsó szakában Írott színművein. A nagy szövetségi háborúkban, a melyek támadási tárgya a forradalmi Franczia- ország s a melyek végeredménye a szent római birodalom összeomlása lön, a fran- cziák közt a nép köréből váratlanul, észrevétlenül vitéz tábornokok, merész hadvezérek emelkednek ki, a kik a harcz koczkájával koronákat nyernek. íme, ezt tünteti elénk Wallenstein, a minden idők legnagyobb katonai drámája. S Francziaországnak, a mely 1795—1801. közt hódítva nyomult elő Német- és Olaszország felé, a mely semmi más Istent és urat nem akart elismerni, Az orleansi szűz képében a saját korábbi megszabadítását tartja elébe; őt egy tiszta, Istentől ihletett, népével együttérző, azért magát feláldozó szűz szabadította meg; — /
