Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1905-05-06 / 18. szám
8 KÖZÉRDEK 1905. május 6. kinek munkája azonban még nagyon sok ellenmondással találkozott. Ma már nincs annyi ellenzője a bolygók lakhatóságának, azt lehet mondani, bogy általában elismerik azt és a csillagászok sokat foglalkoznak azon feltételek ismertetésével, melyek mellett a jobban ismert bolygókon lehető lenne az organikus élet. * * * Sajnos kevés azon bolygók száma, melyeknek viszonyait elég jól ismerjük. Úgy látszik a hold nem alkalmas az organikus életre, annak feltételei ott hiányoznak. A legismertebb bolygó a Mars, mely az egész bolygó rendszerben a legjobban hasonlít a földhöz, bár, mint látni fogjuk, j vannak köztük nagy különbségek is. Lássuk csak, mit tanít róla a csillagászattan. A Mars jóval kisebb, mint a föld — de ez nem fontos — kevésbbé tömör is. körülbelül tízszer kevésbbé, mint a föld — s ez már nagyon fontos különbség. — Azzal az erővel, melylyel 20 kilogrammot emelünk fel a földön, a Marson könnyen felemelhetnénk 60 kilót, az ember saját testét háromszor könnyebbnek érezné, mint a földön, sokkal nagyobbat tudna ugorni, a hegyeket könnyen megmászhatna. Ebből az következik, hogy a szerves lények, állatok, növények ott sokkal nagyobbra nőhetnek, mint a földön. A Mars körülbelül 24 óra alatt fordul meg saját tengelye körül s igy ott körülbelül ugyan úgy váltakozik a nappal és éjjel, mint a földön. A Mars másfélszer oly messzire van a naptól, mint a föld s a nap körüli pályáját körülbelül két év alatt futja be. A Marson ugyan úgy következnek az évszakok, mint nálunk, csakhogy egy-egy évszak kétszer olyan hosszú, mint itt; ugyanolyan zónái is vannak, mint a földnek ; az egyenlítő két oldalán van a forró égöv, azután van északi és déli mérsékelt öv, északi és déli hidegöv a sarkoknál. A naptól való nagy távolsága következtében a Mars felénél is kevesebb meleget kap a naptól, mint a föld. Úgy látszik azonban, hogy még sincs ott olyan hideg, mint az ember gondolná, legalább is nem teszi egy jéggé dermedt bolygó benyomását. Csak a két sarkon látunk egy-egy feliéi- övét, — természetesen a két sark évszakai ott is egymással ellentétben vannak, mikor az egyiken tél van, a másikon nyár. A sarkon észlelhető fehér öv télen kiszélesedik, nyáron mindig kisebb lesz, csaknem teljesen eltűnik, de csak azért, hogy télen ismét megjelenjék. Egészen természetes, hogy ezt úgy magyarázták, hogy télen sok hó esik ott, mely nyáron elolvad, a mely magyarázatot sok egyéb ok is támogatja. Tehát a Marson is egymásra következnek az évszakok és csaknem biztosan állíthatjuk, hogy elég magas hőfok van ott arra, hogy tavasszal a hó elolvadjon. * * * A bolygó felülete két nagy részre oszlik, egyik a világos rész, mely narancs színbe átjátszó sárgás szinii; a másik a sötét rész, mely zöld szinü. Ez a két rész, melyekből a bolygó forgási idejét is kiszámíthatjuk, csaknem mindig megkülönböztethető, mert a Mars légkörében nincsen felhő, vagy csak nagyon ritkán fordul elő; úgy látszik az esőt nem ismerik ott. A régi csillagászok e foltokat úgy magyarázzák, hogy a világos foltok a szárazföld, a sötétebb foltok a tenger; de ezt a magyarázatot ma már csaknem teljesen feladták. Ma már inkább azt hiszik, hogy a világos felületek a száraz részek, a sötétek pedig nem tengerek, hanem egyszerűen nedves felületek, melyeknek sötét szine a rajtok diszlő vegetaczióból, vagy pedig a nedvesség | által előidézett más okból magyarázható. 1877-ben egy amerikai csillagász Asaph Hall két darabantját fedezte fel a Marsnak, melyek a bolygó körül forognak ép úgy, mint a hold a föld körül; de ezek a mellék bolygók sokkal kisebbek, mint a mi holdunk és az egyik főleg azért érdekes, mert a Mars forgásával ellenkező irányban mozog, nyugaton kel fel, keleten nyugszik, a mi elég különös látvány lehet. 1879-ben egy váratlan felfedezés nagyon megváltoztatta az eddigi véleményt a Marsról. Schiaparelli, a mii; női, csillagvizsgáló intézet igazgatója felfedezte, hogy azon fényes foltokat, melyeket eddig szárazföldnek tartottak, sötét szinü egyenes vonalak metszik át, melyek egyik tengertől a másikig terjednek, mintha a tengereket összekötő csatornák lennének, miért is elnevezte azokat csatornának, mely név máig is rajtuk maradt. Két évvel később 1881-ben Schiaparelli felfedezte, hogy a csatornák néha ketté válnak. Bizonyos időben ugyanis egy-egy csatorna eltűnik, helyette jobbról balról vele párhuzamosan két uj fekete csatorna keletkezik, mig az előbbi helyén fényes vonal támad. E tüneményt több csatornánál észlelte. Végre 1894-ben egy uj felfedezés még ismertebbé tette a Marsot. E felfedezés a mily meglepő, ép oly érdekes. Egy gazdag amerikai csillagász Pescival Lowell csillagvizsgáló tornyot épített Uj-Mexikó egy magasabb helyén, mely különösen tiszta légkörről volt ismeretes. E csillagvizsgálóban épen a Mars bővebb tanulmányozását tűzte ki feladatul. Itt aztán megállapították, hogy a csatornának nevezett sötét vonalak egyenes irányban folytatódnak az eddig tengernek tartott sötétebb részeken is, mígnem egyik vagy másik sarok közelében elenyésznek. Ezzel nagy talányt adott fel, hogy mik azok a sötét vonalak? Sok hypotezis merült fel, de teljes biztonságot egyik sem nyújt. Maga Lowell is állított fel egy hypotezist, mely teljes bizonyságot szintén nem nyújt ugyan, de még a legvaló- szinübbnek látszik. Abból, hogy a csatornák a sötét folton át is folytatódnak, bizonyossá lett, hogy azok a sötét foltok nem tengerek, mint eddig hitték. Másrészről az is bizonyossá lett, hogy a Mars képe gyakran változik. Néha azok a sötét zöld foltok több százezer négyszög kilometer területen egyszerre eltűnnek, még pedig oly meglepő hirtelenséggel, hogy a viz oly hirtelen el nem tűnhetik. Tehát nem a viz adja ezen foltoknak a sötét zöld szint, sőt a viz nagyon is ritka ezen a bolygón, mert sem tengere, sem esője nincs. Ha vannak a Marsnak lakói, azoknak egyik főgondját az öntözés kell, hogy képezze, mondja Lowell. A Mars csatorna hálózata tehát azt a benyomást teszi, hogy azok az öntözés czéljából készült óriási munkálatok, melyek a bolygó sarkait kötik össze a többi tájakkal. Mert ezen a bolygón csakis a sarki tájakon van nagyobb vizbőség, mikor a sarkvidék hava tavasszal olvadni kezd. Úgy kell tehát képzelnünk, hogy a Mars lakói óriási csatornákkal hálózták be területüket, hogy a sarkvidék megolvadt havát az egyenlítői tájakra levezessék. A sötétzöld foltok tehát terjedelmes alföldek, melyeket könnyű megöntözni, a világos foltok pedig nagy fensikok, melyek csakis az őket áthasitó csatornák partjain öntözhetők. Mi innen nem is láthatjuk magát a csatornát, hanem csakis az általuk termékennyé tett földszalagot, melyet vegetáczió borit; annál sötétebb lesz a szine, annak a szalagnak, minél dúsabb a vegetáczió. És valóban azt észleljük, hogy úgy a foltok, mint a csatornák szine épen akkor sötétebb, mikor a sarkok megolvadt havát vezetik le. A mi a csatornák kettéválását illeti, ezt is sokfélekép magyarázzák, legvalószinübb azonban az, hogy csak optikai csalódás ez. Lowellnek hypotezise azért fölöttébb érdekes, mert ha nem is egészen bizonyos, de igen logikusnak látszik. Szem előtt tartva ugyanis a Marsnak fentebb ismertetett természeti viszonyait, ha vannak a Marson eszes lények, azon máskép nem is biztosíthatták existencziájukat, mint a hogyan Lowel mondja. Lehet ugyan, hogy a valóság más egészen, de Lowell hypotezise mindenesetre csalogató. Ha a Marson vannak eszes lények, vájjon remélhető-e, hogy valaha érintkezésbe léphetünk azokkal ? A remény nem teljesen lehetetlen Már többféle módot ajánlottak, hogy miféle jelekkel lehetne magunkat megértetni a Mars lakóival, csakis idő és pénz kérdése ez. Nagyobb kérdés az, vájjon e jeleket a Marson észreveszik-e és felelnek-e reá. Annyi bizonyos, hogy mi még soha sem észlelhettünk a Marson e féle jeleket. Ha ilyen jeleket észre vennénk, bizonyára tudnánk is reájok felelni. E kérdés nagyon sok ember képzelő tehetséget izgatja. 1900-ban Madame Guzinann százezer frankot hagyott a frauczia akadémiának oly czélból, hogy azt annak kell jutalom gyanánt kiadni, a ki felfedezi a közlekedési módot a Marson kívül bármelyik planétával. A Marssal azért nem, mert ezt a kérdést már nagyon is könnyűnek találta. De igen valószínű, hogy a jutalmat még egyhamar nem fogják kiadni. jij TANÜGYI HÍREK. Közgyűlés. A tolnavármegyei általános tanító egyesület e hó 25-én taitja meg rendes közgyűlését Szekszárdon, a vármegyeház nagytermében. Az egyesület elnöke, Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő a következő meghívót bocsátotta ki: Meghívó. A „Tolnavármegyei Általános Tanítóegyesület “-nek 1905. évi május hó 25-én délelőtt 9 órakor Szekszárdon a vármegyeház nagytermében tartandó közgyűlésére. Tárgysorozat: 1. Acs Lipót szekszárdi főgimnáziumi tanár a nagyteremben bemutatja a szekszárdi izr. elemi iskolában vezetése mellett készült rajzokból rendezett kiállítást módszeri fejtegetések kíséretében. 2. Vitatétel Máté Károlytól. a) „A népiskolába járó gyermek ösztönszerü, utánzó és teremtő munkásságának felhasználása a nevelésben és tanításban.“ b) „A tanitóegyesületi élet fejlesztése.“ E tételekhez mindenki röviden hozzászólhat. 3. Beszéd- és értelemgyakorlatból Vr órai gyakorlati tanítás a II. osztályban, tartja: Spitz Czeczilia. 4. Olvasmány tárgyalás a III. osztályban, 1/i órai gyakorlati tanítás, tartja: König Géza. .5. Gyakorlati előadás 1/t órai az óvodából, tartja : Horváth Júlia. Délután 3 órakor a múzeumnak testületileg való megtekintése következik. Akik már 24-én Szekszárdra érkeznek, azok ingyenes elszállásolás ügyében egy héttel előbb Horváth Ignácz rk. tanitóhoz forduljanak. Szekszárd, 1905. évi május hó 1-én. Nagy Béla, Tihanyi Domokos, főjegyző- elnök. Nyugdíjigény felemelés. Grün Jakab azakcsii, Sleilker Mihály bonyhádi és Urtika Erzsébet liőg37észi tanítóknak illetőleg tanítónőnek nyugdíjigényét 1050 koronáról 1400 koronára, 852 koronáról 1320 kor. és végre 600-ról 800 kononára emelték fel. Wirth József diósberényi rk. tanító 1300 kor. nyugdijigénnyel az orsz. tanitói nyugdíjintézetbe felvétetett. A Tihanyi alap kamatának odaité lése. A tolnavármegyei általános tanító egylet választmánya április hó 27-én* tartott ülésén, a Tihanyi-alap 20 koronás kamatát Németh Dezső IV-ik gimnáziumi tanulónak, Németh Márton fáczánkerti tanító fiának Ítélte oda. Magán-népiskolára engedély. A vallás- és közoktatásügyi miniszter megengedte, hogy Kálmán Ferencz szekszárdi tanító Pápán nyilvánossági joggal felruházott magán-népiskolát nyithasson. Egyletek és társulatok. Választmányi ülés. A szekszárdi róm. kath. óvoda és gyermek menhelyet fenntartó egyesület f. hó 3-án d. e. 11 órakor Döry Pálné elnöklete alatt a vármegyeház kistermében választmányi ülést tartott; tárgya volt a közgyűlés határidejének megállapítása, az 1904. évi számadás és 1905. évi előirányzat előterjesztése. A közgyűlést folyó hó 11-én délután 3 órakor a róm. kath. óvoda helyiségében tartják meg. Az Egyesült Szekszárd-tolnamegyei nőcgylet közgyűlése. Az Egyesült Szekszárd-tolnamegyei nőegylet özv. Sass Istvánná elnöklésével múlt vasárnap tartotta szokásos évi rendes közgyűlését. A pénztárnok által bemutatott, lapunk múlt számában
