Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1905-04-22 / 16. szám
az aranyfüggő-lopás divatja. Schmidt Erzsébet és Midier Katalin kétes hirü lányok Durgonics Józsefné szekszárdi lakos 4 éves kislányát az utczán elfogták és füleiből kiszedték az aranyfüggőket; de rajta vesztettek s a csendőrség a járásbiróságnak feljelentette a függőtől vaj okát. TUDOMÁNY, IRODALOM. Értesítés. Százával érkeztek előfizetőink részéről a kérdések, hogy miért adtunk dupla czimet a 27 év óta fennálló „Képes Családi Lapokénak. Sokan becses előfizetőinkből szinte kértek, hogy hagyjak meg a régi jó „Képes Családi Lapok“ czimét. Ezen számtalan oldalról jött kívánságnak felelünk meg, midőn tudomására adjuk becses előfizetőinknek, hogy a néhány számon át megjelent „Az Elet“ (Képes Családi Lapok) czimét megváltoztattuk és megmarad a régi, de mindig friss és változatos tartalmú „Képes Családi Lapoku. Egyletek és társulatok. A Szekszárd-Mtai ármentesitő és bel- vizszabályozó társulat választmánya f. hó 15-én tartotta rendes tavaszi ülését. Folyó ügyek és miniszteri rendeletek elintézésén kívül legtontosabb tárgya volt a múlt évi zárószámadások elbirálása. A társulat összes kiadása volt 122,000 kor. 95 fillér, összes pénztári forgalom 246.210 kor. 44 fill, összes bevétele 124,209 kor. 49 fill. A kiadások főbb tételei voltak: Igazgatásra 12,671 kor. 22 fill. Felügyeletre 6511 korona. Árvédelemre 7,926 kor. 55 fill. Töltés és műtárgyak fen- tartására 27,501 kor. 18 fill. Adósság törlesztésre 19,000 kor. Építkezésre 11,215 kor. 68 fill. Bevételei következők voltak: Állami adóvisszatérités 62,396 kor. 52 fill. Termények és védanyagok eladásából 11,856 kor. 64 fill. Bérletekből 704 kor. Tartalék- alapok kamataiból 4,309 kor. 86 fill. A végeredmény a számadások szerint a múlt évi előirányzatnál kedvezőbben alakult 8,702 kor. 44 fillérrel. A vagyonkimutatás szerint készpénz vagyon 184,840 kor. 29 fillér van. Ezzel szemben mint teher a földhitelintézettől felvett 400,000 koronás amortizátiós kölcsön áll, melyből máig 14,808 kor. 47 fillér lett letöri esztve A társulatnak 16 év óta nincs költség kivetése, a bevételek a kiadásokat fedezik. A tavaszi közgyűlés május 13-án fog megtartatni a szekszárdi takarékpénztár nagytermében. A választmányülésen jelenlevő Wirthl József miniszteri megbízott — a budapesti folyammérnöki hivatal főnöke — még az nap leutazott a bátai szivattyútelep megvizsgálására, a telep épen működésben volt. A gépek zajtalan munkája, úgy a tapasztalt rend is tisztaság fölött elismerését nyilvánította a társulat szakavatott gépészének. Műkedvelői előadás. A szekszárdi ev. ref. olvasókör műkedvelői ápril. 24-én, hus- vét második napján harmadszor adják elő a »Télen« czimü színdarabot. A tiszta jövedelem felét a Döry Pálné védnöksége alatt álló kisdedóvó, másik felét pedig a kör könyvtárának gyarapítására fordítják. Úgy hírlik, hogy az előadásra lejön Bokor József, a szerző is. TANÜGYI HÍREK. Tanitó-választás. Györköny községben az ágostai hitvallású evangélikus hitközség 1905. évi április bó 18-án tartotta meg a harmadik tanitói állásra a választást, melyre Marth Péter helybeli altanitót választották meg 141 szótöbbséggel a Wicker Lajos szá- razdi tanítóra esett 18 szavazattal szemben. Kisszékelyben az iskolaszéket újra alakították: Elnök: ör. Mager János, gondnok : Pandl Jakab, jegyző: Ggöre István tagok: Kardos József, Hohman Antal és Schiszler János. Hőgyészeu a róm. kath. népiskola építése annyira haladt, hogy csak a belső simítási munkálatok vannak hátra s igy julius hó végére teljesen elkészülvén, a tanitás ez évi szeptember hó 1-én megkezdhető lesz. A községi és felekezeti iskolaszékekre nézve fontos rendeletet adott ki a vallás- és közoktatásügyi miniszter 24116/905 szám alatt. Ugyanis közli a pénzügyminiszternek 12292/1905. szám alatt az összes pénzügyigazgatóságokhoz intézett azon rendeletét, mely szerint a községi vagy felekezeti elemi iskolai tanitók és tanítónők fizetésének kiegészítésére és korpótlékának fedezésére engedélyezett államsegélyek ügyében a községi vagy hitfelekezeti iskolaszékek elnökei által, az államsegély utalványozása, kifizetése iránt a kir. adóhivatalokhoz intézett kisérő iratok hivatalos levelezéseknek tekintendők és feltétlenül bélgegmentesek. BÍRÓSÁGI ÜGYEK. A szekszárdi kir. törvényszéknél főtárgyalásra kitűzött bűnügyek: 1005. év április hó 20-án Petz Ádám és társa ellen lopás miatt, Arnold József ellen hatóság elleni erőszak miatt, Hír Mihály ellen lopás miatt. Akszt János ellen súlyos testi sértés miatt, Jókai Mihály és társa ellen súlyos testi sértés miatt, Mess István ellen gondatlanságból okozott súlyos testi sértés miatt. 1905. évi április hó 27-én: Széki Andrásné ellen okirat hamisítás miatt, Kati Mihályné ellen súlyos testi sértés miatt, Wirth József és társai ellen laksértés miatt, B. Tóth Lajos ellen lopás miatt, Fazekas József ellen hatóság elleni erőszak miatt. MULATSÁGOK. _____ A tolnai „ifjúsági Egyesület“ könyv- , tára javára 1905. április hó 24-én a „Tolnai Kör“ helyiségében tánczczal egybekötött i műkedvelő előadást rendez, mely alkalommal Tóth Ede népszínművét „A Falu rosszát“ adják elő Beléptidijak: 1-ső és 2-ik sorban 2 kor., a többi sorban l kor. 20 fill. Állóhely 1 kor. Karzaton 50 fill. Kezdete este 8 órakor. GAZDASÁG. A Népbankokról.* „Az Önállóan Működő Hitelszövetkezetek Országos Köteléke“ kezdeményezésére és összehívására a szövetkezetek a napokban Budapesten kongressust tartottak, amelyen alapos elméleti ismerettel és gyakorlati érzékkel vitatták dr. Nagy Ferencznek a szövetkezetekről készített elfogult As teoretikus tör vényj avaslatát. Nem érdekelne bennünket e javaslat tán közelebbről, ha intézkedéseivel nem gyökerében támadná meg a vidéki szövetkezeteket, amelyekhez hasonlók megyénkben Bonyhádon és Szekszárdon már évtizedek óta, gazdasági szempontból fontos, hézagot pótló, a humá- nismus szempontjából pedig igen áldásos tevékenységet fejtenek ki. A javaslat ugyanis a szövetkezetek körzetének megszorítását kívánja. Ki akarja zárni a szövetkezet székhelyén kívül lakókat | az önsegélyző egyletekből. Apasztani kívánja | tehát a tagok számát, ahelyett, bogy mint azt a szövetkezés eszméje joggal kívánhatná ! egy méltányos és igazságos törvényjavaslattól, korlátozná az erőknek apró-cseprő, hozzá nem értő emberek által alakított szövetkezetek utján való szétforgácsolását. Egyesülésben van az erő ! Ebben a pár szóban, van * Ezt a szövetkezeti ügy iránt való meleg szeretettel írott czikket, ajánljuk a szegényebb j néposztály, a »kis emberek« sorsa iránt érdeklődök szives figyelmébe. A szerk. letéve a szövetkezésnek, eme elvitathatatlanul nemes eszmének az alapköve. A szövetkezetek pedig csak úgy felelhetnek meg fontos és bizonyos méi'tékben eszményi feladatuknak, ha nem apró pontokon, apró csoportokban egyesülnek a kis tőke és kis emberek, hanem ha a vidék góczpontjain, a kereskedelmi és társadalmi élet egy-egy élénkebb középpontján, kisebb és félreesőbb helyek csatlakozásával történik szövetkezés és jön létre az önsegélyző-egylet. Mert minden ilyen czélu egylet alakításánál két szempont veendő figyelembe. _ Hozzá értő emberek szellemi tőkéjük és fizikai idejük lekötésével, megfelelő szervezet mellett alakitják-e meg az úgynevezett „Népbankot,“ avagy elméleti képzettség nélküliek, gyakorlati ismeret, hiányos szervezet és még a fizikai időnek is kellő feláldozása nélkül. Az első esetben az alakítás és vezetés költséget, pénzt igényel, a második esetben a költség a minimum, de a könyvvezetésben való járatlanság az ügymenet teljes összekeverését, a hatáskör kellő ismeretének hiánya és a vezetésben való felületesség oda vezetik a gyenge, zsenge egyletet, hogy a békés együttérzés helyett visszavonás, per patvar, végeredményben a szövetkezet eszméjének áldásából átok, a tagok anyagi károsodása fakad. A szövetkezetek utolsó évtizede szomorít és elriasztó példákat mutathat fel, szavaim igazolására. Ä szervezkedés és alapítás pedig ha költséggel, üzleti rezsivel jár, akkor meg a kis csoportok egyesülését ez teszi lehetetlenné, vagy tovább menve, a szövetkezeti czél elérhetetlen lesz, mert a felek hitel-igényét olcsó és könnyen megszerezhető kölcsönnel nem elégíthetik ki, az egylet tőke gyűjtésre szintén nem lesz alkalmas, mert hisz azt a csekély bruttó jövedelmet, amit elérni lehet, felemésztik az üzleti költségek. Mikor a törvényjavaslat a tagok érdekének védelmét czélozza, — mert azt hangsúlyozza a szerző indokolásában, midőn a fővárosban elterjedt uzsorától és visszaélésektől akarja a kisembereket megvédeni,— akkor nagyon csekély védelmet nyújt azon rendelkezéssel, hogy a kamat 8°/0, a kezelési dij 2°/o-nál magasabb nem lehet és éppen a tagok összeségének érdekeit hagyta figyelmen kívül, mikor a fiókok fentartásának tilalmát állítja fel, de minden körültekintés, a szövetkezés alapeszméjének ismerete hiányában az alakitás feltételéül csak azt köti ki, hogy a szövetkezetnek megalakulása lehetséges, ha 7 tagja van és azok közül 1/3-rész (?) az alakitó ülésen jelen van. Mindkét rendelke zés az erők szétforgácsolására vezet s igy a szövetkezeti eszme megbuktatásának inkább előmozdítója, nem pedig védelme és fejlesztője. Ha a szövetkezés nemes czéljait fejleszteni óhajtjuk, akkor nem a működés körzetének korlátozását kell kívánnunk, hanem erős világos és alapos törvénnyel az ok- nélkül, a szövetkezeti eszméknek magánérdekekből való kijátszása ellen kellene tiltó rendelkezéseket felállítani, hogy ne legyen alkalom mindegyre újabb és újabb szövetkezeteket alakítani, az erőket szétforgácsolni és ezzel a már régebben fent- álló és üdvösen működő, a vidéknek egyes góczpontján, megye vagy járás székhelyén levő szövetkezeteket, amelyek a hitel igényeket akár egy közigazgatási járás, akár egy megye területére, szövetkezeti alapon kielégíteni teljesen hivatottak és elégségesek voltak, elgyengíteni, megbénítani. Az önsegélyző szövetkezeteknek van egy sajátos tulajdonságuk, a fizetett kamat és a nyerendő osztalék közötti szoros kapcsolat. A törvényjavaslatnak az a rendelkezése, hogy a tagnak befizetései az évtársu lati alapon nyugvó önsegélyző egyleteknél is, tartozásaiba betudassanak, arra mutat, hogy a törvényjavaslat szerzőjének a szövetkezeti kezelésről nagyon kevés fogalma van. Mert évenként felszámolni a csoportokkal fizikai lehetetlenség, minden tagnak részére különböző kamatozású folyó számlát felállítani pedig oly nagy munkaerőt s igy költséget igényel, hogy az a hitelt igénybevevő és tőke-gyűjtés czéljából belépő tag anyagi megrövidülését idézné elő.
