Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1905-04-08 / 14. szám
1905. április 8. KÖZÉRDEK 7 czim „Érmelléki első szőlőoltvány telep“ Nagy-Kágya (Biharm.) Ezen telepnek mai számunk hirdetési rovatában közölt „Szőlőlugast ültessünk“ czimü hirdetésére felhívjuk olvasóink nagybecsű ügyeimét. — Késelés az olvasókörben. A na<ry- szokolyi polgári olvasókörben mulatás közben összevesztek Csernák József és István testvérek és mint haragos idegenek készültek egymásra rontani Ekkor MÓllOS István idősebb földmives, hogy a békét helyreállítsa, el akarta őket távolítani az olvasókörből. De a két legény nem akart szép szerével távozni, mire dulakodás támadt közöttük és Csernák József a verekedés hevében előrántotta zsebkését, avval Mónost kétszer meg szúrta. A sérülések súlyosak, de nem veszélyesek. A késelő legény ellen az eljárást megindították. — Elfogott vadorzók. Döbröközön április 2-án az ottani erdőben szalonkavadászat közben Hainrikffy Pál szarvasdi bérlő és Reich Oszkár dombóvári szolgabiró elfogott és lefegyverzett két ismert vadorzót: Pong- rácz Istvánt és Szentes Sándort. Az illetőknél vadat nem találtak s bár nullás söréttel töltött puska volt náluk, azt állították, hogy csak sétálni és ibolgázni akartak. De mivel már régóta vadorzás gyanújában állnak a csendőrség előtt, sőt egyikük azzal már vádolva is volt, most aligha kerülik el a szigorú büntetést, a mely a községben nagyon elharapódzott átkos szenvedélynek talán majd gátat vet. A SZOMSZÉDBÓL. Kaposvár haladása. Kaposvár fejlődése igazán örvendetes. A városnak e hó 6-án tartott ülésén felvetették egy állandó téli színház és vigadónak építését s egyúttal elhatározták, hogy a siketnéma intézetet is kibővítik. Mikor jutuuk mi annyira, hogy állandó színházról beszélhetünk ? ! 7TDÉZI. Tengőd. Lelkészbeiktatás. Rocsor Lajos ev. ref. lelkész márcz. 30-án tartotta bevonulását a tengődi egyházba. A gyülekezet tagjai hosszú kocsi sorban, lovasbandériummal vonultak ki elébe, egész a határ szélig, s onnét az uj lelkész impozáns menettől kisérve harangzúgás mellett vonult be a lelkész lakra, hol a nagy számú közönség jelenlétében a helybeli ref. tanitó, Izsák József szívélyes szavakkal üdvözölte. A tanitó üdvözlő beszéde után az uj lelki-pásztor igen érzékeny, megható s mindenki tetszését megnyerő szavakban emlékezett meg múltjáról, az egyházhoz fűzött szép reményeiről, s a gyülekezetét a szép és nemes czélokért való küzdésre buzdította. Még néhány üdvözlő szó után a sokaság szétoszlott, magával vive uj lelkésze iránt való meleg vonzalmát, szere- tetét. Az ünnepélyes beiktatás ápril 9-én lesz, a beiktató beszédet Kálmán Gyula esperes végzi. A hitbuzgó hívek szép reményekkel tekintenek uj lelkészükre, tőle várják egyházuk felvirágoztatását. Tolna. — A tolnai községház terveinek és költségvetéseinek felülvizsgálatával Tóth Henrik kir. államépitészeti hivatali mérnököt bízták meg. Tóth Henrik mérnök most dolgozik a költségvetésen és a tervek felülvizsgálatán s ha elkészül, nemsokára megkezdik a községháza építését. A szekszárdi kaszinó halvacsorája. A szekszárdi kaszinó f. hó 1-én tartotta évente szokásos halvacsoráját, amely ünnepélyesebb volt, mint az eddigiek, mert ezen a napon vette át birtokába a kaszinó a br. Auguszféle házat s igy ez az est egyúttal házszen- telési ünnepség is volt. A tagok szép számban jelentek meg és emelte az estély kellemességét, hogy azon, Tóth Károly felvetett eszméjére és Sirnontsits Elemér igazgató és Beke Ferencz háznagy buzgólkodása folytán, a régi, hagyományos szokástól eltérőleg nők is resztvettek. A vacsora egy kissé későn nyolez és fél órakor kezdődött, igy a hal egy kicsit elfőtt, de azért elég Ízletes volt. Az első toasztot Sirnontsits Elemér mondotta. Tartalmas, eszmékben gazdag beszéde a következő volt: „Hatvannégy év óta fennálló egyesületünk ugyanily régi hagyományos szokásának hódolok, amikor arra kérem a mélyen tisztelt társaságot, hogy egy pár pillanatra türelmével megajándékozni szíveskedjék. — 8 ha a mondandókkal untatni találnám a szórakozásra, mulatósra egybegyűlteket, szolgáljon mentségemül az, hogy erről a helyről, melyre engem, az én igen tisztelt tagtársaim nagyra- tartott bizalma állított, felfogásom szerint az én elsőrendű, legfőbb törekvésemet nem a szórakoztatás, hanem — mindenkor, de különösen az ilyen nagyobb összejöveteleknél — azoknak a magasabb eszményi czéloknak a szolgálata kell, hogy képezze, melyeknek megvalósítása, vagy legalább megközelítése szolgáltatja a mi egyesületünk tulajdonképeni feladatát. A társulásra, az erők egyesítésére, az egyesekben elrészletezett erő relativitásának — adott körülmények között való elégtelenségének felismerése ösztönözvén a létező min- denséggel folytonos küzdelemben álló embert: — a különféle társadalmi intézményeket, a legösszetettebb Organismus, a nagy emberi társadalom e concret czélok által életre keltett és meghatározott részeit is, tulajdonképen gyengeségünk érzete, vagy másként a társulásban rejlő erőnek felismerése hozza létre és tartja fenn. Ennek a gyengeségnek köszönheti az emberiség a legmagasztosabb fogalmakat, a legszentebb intézményeket, a hazát, a családot ; ennek a haladás mindazon vívmányait, melyekkel az emberi nem fejlődésének sok ezer éves története dicsekszik ; ennek a tudás azon szédületes nagyságát, melynek világitó sugarai elől mind jobban és jobban oszlanak szét a misteriumok ködfátyolképei. Ez a gyengeség ti hát hatásaiban tekintve, tulajdonképen mint a nagy természeti erők diadalmas vetélytársa jelentkezik, mint a legnagyobb erő, mely létezik, — úgy vélem, az emberi társadalom fejlődésének rejtett energiája ! Ez az energia hozta létre és tartja fenn a mi Casinonkat is, hogy szolgálja erőihez képest a közművelődés eszményi czéljait; s meggyőződésem szerint, minél jobban differen- tiálódnak az ismeretek sokféleségéből kialakuló emberi műveltség feltételei, annál nagyobb hivatás vár, annál nagyobb szükség van az ilyen közművelődést szolgáló egyesületekre, — mert hovatovább csak az ezekben tömöritett erő lesz képes a művelődésnek mindazon eszközeit megteremteni, melyekre korunkban a tudni és haladni vágyó ember utalva van. Csak örömmel tölthet el tehát bennünket, hogy ma, az által, hogy ezt a házat a Casino képviseletében birtokba vettem, — a múltnak azon erkölcsi tényezői mellé, melyek a mi egyesületünk consolidálódására eddig közrehatottak, — a jövőnek egy hatalmas anyagi biztositéka is csatlakozott. A jövő ezen biztosítékának —-* mely remélem a Casino fenmaradásának alapjait most már örökre megveti, — a megszerzését ünnepeljük ma. S amint ma délelőtt, mikor a házat a Casino nevében átvettem, nyomban felhuzat- tam tornyára a nemzeti lobogót, úgy ebben a pillanatban is, mikor hivatásának átadom, teszem ezt azon óhajtás kíséretében, — a Casinó közszelleméből mentett azon rendelkezéssel, hogy legyen ez az épület mmdenkor a hazaszeretet tanyája, s szolgálja benne és általa a mi egyesületünk a műveltség terjesztése utján, imádott magyar hazánk érdekeit.“ : A nagy éljenzéssel fogadott,' szép beszéd után Beke Ferencz háznagy Sirnontsits Elemérre, a kaszinó erős akaratú, lelkes vezére egészségére üritette poharát. Wigand János igazgató a megjelent hölgyeket köszöntötte fel. A lelkes hangulatú vacsorán beszéltek még Totth Ödön, Dr. Leopold Kornél, Borzsák Endre, Boros Zoltán, Dr. Kramolin Gyula és Borsodg Lajos. Tiz órakor volt az asztalbontás, amely után Garay Lajos zenéje mellett tánezra perdült, a tánezra vágyó ifjúság s igy a régi hagyományos szokáshoz hiven ezúttal is,í csak reggel felé kerültek igen sokan haza kellemes emlékekkel és hangulatban. Apróságok. A Kossuth nóta szerzője. Örökéletü lesz ez a nóta, mig csak magyar él, szerzője : Kelemen Móricz, a kúria tanácsvezető bírája, azonban pár nappal ezelőtt halt meg. Kelemen Móricz Tisza-Abádon született 1833. julius 20-án. Tizenötéves korában ismerkedett meg Petőfivel s lelkesen korteskedett mellette s ő irta meg a „Már- cziu8ban“ hogy Petőfi megbukott a követválasztáson. A hires Kossuth-nóta két versszakát (Kossuth Lajos azt izente . . . Esik eső karikára . . .) Kelemen 1849-ben irta. 1850-ben a lázitó üatal poétát — több verse miatt is, hadi törvényszék elé állították s 6 hónapi börtönre Ítélték s barátai csak annyit tudtak elérni, hogy a negyedik hónapban levették kezéről és lábáról a vasat. Kelemen ezután jogot végzett s az udvari kanczel- láriához került Papag István mellé. Egy kunszentmiklósi haragosa fel is jelentette, mint a Kossuth-nóta szerzőjét, de főnöke a következő kijelentéssel adta oda Kelemennek a feljelentést: „Bár minden magyar rebellis olyan józan és becsületes hazaü volna, mint ön.“ Kelemen Móricz ismeretes versét egy székében ismert szép nóta dallamára irta. Kaldy szerint a Kossuth dallam a kuruez világban keletkezett. De ezt az állitást már megczáfolták. Azonban a dallam régisége mellett bizonyít a harmadik, negyedik és ötödik ütem, a mely teljesen egyezik a Goudimel-t'éle huszonötödik zsoltár végével. Az egész ének rendkívül hasonlít Tinódi Sebestyén Báuid Király ról irt históriájának dallamához. TANÜGYI HÍREK. A „Tolnavármegyei általános Tanitó- egyesület“ a közgyűlést megelőző választmányi ülését folyó évi április hó 27-én délelőtt 9 órakor a szekszárdi polgári fiúiskola egyik tantermében tartja meg, melyre a választmányi tagokat ezennel meghivom. Szek- szárdon, 1905. április l-én. Tihanyi Domokos elnök. Tárgy: számadás megvizsgálása, folyó ügyek, közgyűlést megelőző intézkedések stb. Iskola megnyitás elhalasztása. A vallás és közoktatásügyi miniszter Ocsény község hegyi iskolájának megnyitására 1906. évi szeptember 1-ig halasztást adott. Államsegély utalványozása. Deáky Gyula tolnanémedi-i ev. ref. tanitó 2 ik év- ötödös pótlékának fedezésére 200 korona államsegélyt utalványozott a miniszter. Kötelező belépés a nyugdíjintézetbe. A nyugdíjintézetbe minden tanitó köteles belépni, az 1905. évi márczius 7 én 30863/902. sz. a. kelt vallás és közoktatásügái miniszteri rendelet értelmében. Költségvetések. Az állami és államilag segélyezett községi iskolák és óvodák költségvetése kellően felszerelve 3 példányban a 23182/1905. sz. vall. és közokt. miniszteri rendelet értelmében, folyó évi szept. hó 15 éig a kir. tanfelügyelőhöz beterjesztendők. Az 5 évi czik- lus most járt le, tehát 5 ujabbi évre kell azokat megállapítani. Húsvéti magáuvizsgálatok ideje a polgári iskolákban. A paksi polgári iskolában 12 én, a szekszárdi polgári üuiskolában 13 án délután és a szekszárdi polg. leány
