Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1905-04-08 / 14. szám

4

1905. április 8.

tartása mennyire fontos dolog, azt fölösleges bizonyítani. Ez a város egyetlen sétateres hogy mily nagy szükség volt erre a sétatérre, mutatja az a körülmény, hogy a közönség kivétel nélkül ellepi, a mikor csak teheti.

De ha már megvan ez a park, szükséges, hogy állandó gondozásban is részesüljön, s ne csak minden harmadik esztendőben javittassék, hanem állandóan gondot kell rá fordítani. Mert igen egyszerű számítással meg lehet arról győződni, hogy kis hibákat olcsóbban és könnyebben lehet pótolni, mint az állandó elhanyagolás folytán keletkező pusztulást. Ez régi igazság, a melyet nem mi találtunk ki. A cserjekeritések jó része, a kerítések között levő bokrok legnagyobb része már elpusztult, s ezt pótolni nemcsak hogy költséges, hanem több évi veszteséggel is jár. Ha a park rendesen gondoztatott volna, ma már elég lombos bokraink volnának, de mivel a nyáron senki, még a jó Isten sem öntözött, a bokrok elpusztultak, s hány esztendő kell, hogy az újra ültetettek megerősödjenek.

De nemcsak az elhanyagolás folytán pusztul el a park, hanem a közönség maga is rongálja. Mig nyilvánvaló volt, hogy ez a park csakugyan park, addig a sétáló, járkáló közönség is megkímélte, mert azt hitte, hogy érdemes megkímélni. Azonban mióta a sétateret fölverte a burján, s a mióta pusztulnak a fák, bokrok, a közönség is úgy gondolkozik, hogy nem érdemes kimélni. A tűben mindenütt utak, rendes közlekedő utak vezetnek keresztül, s az ágakat nemcsak a parasztgyerekek tördelik, hanem úri ruhába öltözött egyének is.

jJól tudjuk, hogy a parkot mindaddig rongá ják, mig alkalmas kerítés nem fogja körülvenni. Természetesen gondolni sem merünk arra, hogy a város ilyen óriási áldozatot hozzon, de fölvetjük a kérdést, vájjon nem lehetne-e valamely módot találni arra, hogy a park körülkerittessék ? S ezzel kapcsolatban megemlékezhetünk az utakról is. A vasúttól befelé vezető utón és a sétatér utjain van körülbelül a legnagyobb forgalom s ezek az utak legkevésbbé hasznavehetők esős időben. Tudjuk, hogy a város olykorolykor javít is egyet-mást, de úgy gondoljuk, hogy ide alapos javítás kellene. A vasút felé vezető utat ki kellene kövezni, a sétatér útjait pedig murvával, valóságos murvával borítani.

És hogy végre visszatérjünk a muzeum- parkhoz, a főutcza fáihoz é» a Garay-szobor fényűihez, meg gyepjéhez, fölvetjük azt a kérdést, hogy ezeknek gondozása, jókarban tartása nem érdemelné e meg, hogy egy szakértő kertész gondjaira bizassék ? Ha a város mozgalmat indítana annak az eszmének létekis leányt, s látszott, hogy szerette volna megcsókolni azt a valamikor szilaj, most oly csendes, halvány asszonyt is, az ő hű szeretőjét, a kit mégis csak ő vont be bűnbe. De nem lehetett, köztük fegyveres őrök állottak.

— Pista -— szólt az ügyész — ezt a kis leányt én beadom a kormánybiztos en- gedelmével a pesti bölcsődébe. Orzse kiszabadul valamikor, s ha a gyermek élni fog, átadom neki. — Mert itt biztosan meghal — szólt aztán Tóth Orzsére nézve. Egyezz bele te is.

Sokáig habozott az anya, mintha inkább meghalna, mint gyermekétől elválna. Majd nagy lelki küzdelem után szólt Sigerhez

— Jó lesz Pista?

— Jobb mint igy — felelt az.

Ráday Gedeon a kezem közt levő 608/1872. kormánybiztosi szám alatt gróf Károlyi Korniss Klarisse úrnőt megkereste s az a gyermeknek helyet szerzett a pesti első bölcsődében, de bizony a bölcsőde .orvosának 1872. január 25-én kelt értesítése szerint a kis leány a börtönben szerzett betegségében elpusztult.

Turcsányi Tóth Orzse 10 esztendő múlva már hiába kereste a kis leányát, mert még jeltelen sírját sem találhatta meg.

Patakii István.

sitése érdekében, a melyet Tóth Károly a „Közérdek’1 egyik számában megpeudileU, t. í a várost szépítő egyesület létesítéséről van szó, — ekkor talán nagyobb áldozatok nélkül lehetne egy kertészt is tartani, meg a szépítésből is lehetne valami. Meg vagyunk róla győződve, hogy nemcsak a tisztviselők, hanem Bzekszárd jobbmódu polgárai is szívesen áldoznának valamit err» a szép czélra.

KÖZÉRDEK ___

VA

RMEGYE.

Himlőoltási körök.

Tolnavármegye alispánja a vármegyei tiszti főorvosnak az 1905-ik évben foganatosítandó védhimlőoltás elrendelése iránt tett ; előterjesztéséhez képest, a himlőoltási köröket és oltóorvosok névjegyzékét következőkép j állapította meg:

I. A központi járásban : 1. Dr. Komá- j romy Gyula — Szekszárdon hetenként szep- | ternber 15 ig. 2. Dr. Spitzer Manó — Öcsény,

, Sióagárd, Harcz, Janya-, Ozsák- és József- pusztákon. 3. Dr. Freund Iguácz — Tolnán, Mözsün, Szedresen. 4. Dr. Pécsvárady József

— Decsen, Sárpilisen, Alsónyéken, Várdombon és a környéki pusztákon. 5. Dr. Vargha Pál — Simonmajorban, a tolnai uradalomban.

6. Dr. Boskovitz Mór — Bátaszéken, Bátán, Lajvér, Kövesd és a környéki pusztákon.

If. A völgységi járásban: 7. Dr. Berde Mózes — Bonyhád, Börzsöny, Szerdahely 8. Dr. Láng Frigyes — Zomba, Döry- patlan, Belacz, Rakasd, Kisdorog, Ladomány, Tabód, Bonyhádvarasd. 9. Dr. Pót Radó — Mórágy, Bátaapáti, Czikó, Mőcsény, Pala- tincza, Szálka, Grábócz, Alsónána. 10. Wen- czel József — Nagy- és Kis-Mányok, Majos, Váralja, Máza, Győré, Iztnény, Hant. 11. Magyarász János — Tevel, Kovácsi, Nagy- és Kisvejke, Mucsfa, Lengyel, Závod, A par.

III. A simontornyai járásban: 12. Dr. Rolhauser Izidor — Gyönk, Kalaznó, Diósberény, Szakadát. 13. Dr. IToIndonner Adolf — Hőgyész, Duzs, Csibrák, Mucsi, Kéty, Murga. 14. Dr. Zavaros Gyula — Kölesd, Sárszentlőrincz, Uzdborjád, Medina, Felsőnána, Kis- és Nagy tormás. 15. Dr. Kiss István — Simontornya, Pálfa, Kis- és Nagyszékely, Ráczegres, Tolnanémedi. 16. Dr. Schall Kálmán — Keszőhidegkut, Miszla, Szárazd, Udvari, Pél pusztával, Varsád.

IV. A tamási járásban : 17. Dr. Pirin- ger József — Tamási. 18. Dr. Sterk József

— Nagyszokoly, Magyarkeszi és Majsamik- lósvár pusztái közül Kecsege, Csallános, Királymajor, Fornád, Martineza, Kistava, Medgyes, Eledény, Kulcsár, Okrád, Adorján, Leokádia, Gonozd, Szemcséd és Bogaras. 19. Dr. Nagy Sándor körorvos — Ozora, Felsőnyék, Gyánt, Dorog és Ság pusztákkal. 20.

[ Dr. Fehér Soma — Felsőireg, Tengőd, Kánya, Bedeg, Magyarkeér, Csehi, Hékut, Zádorka és Avas puszták. 21. Dr. Bernstein Jakab

— Pinczehely és Görbőbelecska. 22. Dr. Freyler Károly — Értény, Nagykónyi, Paári.

V. A dombóvári járásban: 23. Dr.

I Kertész Lipót — Dombóvár, Mászlony és ! Nosztán pusztákkal. 24. Békésy Nándor —

Szakcs, Kocsola. Koppányszántó, Lápafő, Várong, Nak, Szakcsi major. 25. Antal Alajos j — Gyulaj, Szakály, Ürgevár, Kurd, Regöly. 26. Dr. Neumann Jónás — Ujdombóvár, Döbrüköz, Tüske, Felső- és Alsóleperd, Dal- mand, Sütvény, Vörösegyház.

V/. A dunafóldvári járásban: 27. Dr. Schützenberger Endre — Dunaföldvár. 28. Dr. Stern Adolf — Bölcske, Madocsa, Szentandrási puszták. 29. Dr. Stollár János

— Nagydorog, Bikács, Györköny, Kajdacs, Németkeér, Kistápé és Földes puszta. 30. Dr. Brányi Kálmán Fadd, Dunaszent- györgy, Gerjen, Gindli-család, Tengelicz, Hidvég, Magyalos és Vajka puszták. 31. Dr. Grünfeld Adolf -■ Paks és Dunakömiőd.

A járási orvosoknak az oltóorvosok meghallgatásáv d járásonként oltási tervezetet kell Összeállitaniok. Ez á tervezet legkésőbb április 15-ig terjesztendő be Hangéi Igiiácz dr. vármegyei főorvoshoz.

Gyermekek kitiltása sí nyilvános Mulatóhelyekről. A belügyminiszter a nyilvános mulatóhelyeknek tizenöt éven aluli gyermekek által való látogatását illetőleg a következő szabályrendeletet adta ki. 1 §. A nyilvános rend, az erkölcs és a közegészség szempontjából nincs megengedve, hogy tizenöt éven aluli gyermekek korcsmákat, sörcsarnokokat, pálinkaméréseket vagy nyilvános bálokat — kivéve gyermek bálokat — látogassanak. 2. §. E tilalomnak minden átlépése a kihágásokról szóló 1879. évi XL. t.-cz 1 §-ának' alapján kihágásnak fog minősíttetni és 1000 koronáig terjedhető pénzbírsággal fog büntetettni: a) minden korcsmáros, sörvagy pálinkamérő, vagy báli rendező, aki megengedi, hogy tizenöt éven aluli gyermekek a korcsmában, sürcsarnokban, pálinkamérésben vagy nyilvános bálokon tartózkodjanak ; b) azok a szülők vagy gyámok, akik 15 éven aluli gyermekeiknek megengedik, hogy azok korcsmákban, sörcsarnokban, pálinkamérésben vagy nyilvános bálon megjelenjenek. 3. §. Nem követ el kihágást az ! a szülő vagy gyám, akinek a községben nincs állandó lakhelye, vagy aki vidéken i lakik, ha korcsmában vagy sörcsarnokban i étkezés czéljából 15 éven aluli gyermekével tartózkodik, valamint az a helyi lakos sem, aki kénytelen 15 éven aluli gyermekkel a ! nevezett helyen étkezni. 4. §. A rendőrhatóság ennek a szabályzatnak megtartására fel- j ügyelni és az ezt átlépőket feljelenteni köteles. 4. §. Jelen szabályzat oly módon hozandó köztudomásra, hogy minden italmérésben vagy báli helyiségben könnyen észrevehető helyen kifügge8ztetendő és ott olvasható állápotban i tartandó. Az a korcsmáros, sör- vagy pálinkamérő aki ennek a §-nak határozatait nem teljesiti, 100 kor. pénzbírsággal fog bűntetteim. A bírságok a város szegényeinek javára fognak szolgálni. 6. §. Kihágás esetében elsőfokú bíróságként a rendőrhatóság, másodfokú bíróságként a városi tanács, harmadfokú bíróságként a belügyminiszter ítélkezik.

VÁROSI ÉLET.

Szekszárd rendezett tanácsú várossá való átalakulását nem hiába fontolgattuk idehaza évtizedeken, de odafent a belügyminisztériumban is sokáig hányják-vetik. Úgy értesültünk, hogy a napokban ismét visszaküldik felülről az összes iratokat. Egy költségvetés tervezetet kívánnak be ugyanis arról, hogy az átalakulás költsége nem szökteti e fel túlságos magasra a mostani pótadót, mert ebben az esetben aligha lesz rendezett tanácsunk. Hisszük azonban, hogy a felterjesztendő kimutatásokkal sikerül majd eloszlatni a belügyminisztérium egyébként jogos aggodalmát.

Községi ügyek.

Vasúti hozzájárulás. Mucsi község képviselőtestülete elhatározta, hogy a Szászvár—Mekenyes—Szakály-hőgyész útvonalon vezetendő helyiérdekű vasút építéséhez hozzá járul az esetben, ha vasút állomást kap a a községtől legfelebb fél kilométernyi távol- j ságra s ott a hol a község kívánja. Hozzá- : járulási összegül 30,000 koronát szavaztak I meg, melyet kölcsön ütján szereznek be s | rajta törzsrészvényeket vesznek; ellenben ha a község állomást nem kap, vagy nem ott, ahol a község kívánja, akkor a vasút építéshez semmivel sem járulnak. A határozatot jóváhagyás végett már felterjesztették a vármegyéhez.

— Alapítvány a dombóvári Erzsóbet- kórházra Jobaházi üöry József és neje 10 ezer koronás alapítványt tettek a Dombovárott legközelebb építendő Erzsébet- kórházra. A nemes szivü alapítványt tevők