Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1905-04-01 / 13. szám
1 905. április 1 KÖZÉRDEK 3 elismerő, háláját tolmácsoló átiratban fejezze ki iránta való mélj tiszteletét és hozzá való ragaszkodását. A közgyűlés szűnni nem akaró éljenzés és taps között emelte határozottá az alispánnak szépen megokolt indítványát. Az elnöklő alispán ezután bejelenté, hogy két a tárgysorozattal össze nem függő indítvány adatott be. Kívánatos, hogy ezek a közgyűlés elején tárgyaltassanak, addig, inig a megjelent bizottsági tagok érdeklődése osztatlanabb. így Szabó Károly bizottsági tag azt indítványozta, hogy a vármegye közönsége felirati lag kérje a törvényhozástól, hogy márczius 15-ike törvényhozásilag nemzeti ünnepnek nyilvánittassék. Indítványa szószerinti szövegében következő : Inditvány. Alulírott tisztelettel indítványozom, hogy Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága Írjon fel az országgyűléshez és hasonló intézkedés megtétele czéljából keresse meg az összes törvényhatóságokat az iránt, hogy márczius 15-ike törvényhozásilag nemzeti ünneppé avattassák fel. Alsónyék, 1905 márczius 27. Szabó Károly, ev. ref. lelkész, törvényhatósági bizottsági tag. A közgyűlés fényesen bebizonyította azt, bogy különböző pártállásunk ellenére, a hazaszeretetben egyek vagyunk, az állandó választmány javaslatához képest — egyhangú lelkesedéssel tette magáévá az indítványt s a felirat küldését elhatározta. Várkonyi Imre a tűzrendészed szabályrendelet, főleg a termények betakarítása alkalmával kivihetetlen némely rendelkezéseinek inódositását kéri beadványában, a közgyűlés azonban, tekintettel arra, hogy a kívánt engedmények és könnyítések a tűzrendészed szabályrendeletben elszórtan már amúgy is bennfoglaltatnak, a beadott inditvány felett napirendre tér. Schioetz Antal dr. bizottsági tag a márczius 15-ikére vonatkozó indítvánnyal kapcsolatosan kiegészítő indítványt tesz, azt t. i., bogy a vármegye írjon fel, bogy a nemzeti ünnepül nyilvánított április 11-ike törvényhozásilag töröltessék az ünnepek sorából. Az elnöklő alispán utalva arra, hogy a kihirdetett határozat után ahhoz hozzászólani joga többé senkinek sem lehet, az inditvány mellőzését kéri annál is inkább, mert az április 11. ünnepségben —a király és nemzetnek összehozásával, kiváló politikai zseni- álitás — nyilatkozott meg. A közgyűlés helyesléssel fogadta az elnök-alispán kijelentéseit. Schwetz Antal dr. bizottsági tag azonban fenntartja magának a jogot, hogy indítványát más alkalommal előkelő szerepet játszott a főváros társadalmában. Szomorúan csomagoltam, és haza jöttem. Most már igazán elment a kedvem r. szőkéktől, s azt hittem, hogy a házasságtól is. De egyszer találkoztam a kis Margittal, a kinek fekete a haja, fekete a szeme, barna az arczbőre, alacsony a növése; az igaz, hogy a keze, meg a lába nagyon formás. A kis Margit most is szomorú volt, és egy kicsit epés is. Nem minden gúny nélkül kérdezősködött menyasszonyom felől, a ki megszökött a mostoha papájával. Én egy darabig boszankodtam és hallgattam, aztán kijelentettem, hogy most már nem lelkesülök a szőkéért, de ha akadna egy barna, a ki megbocsát annak a bizonyos hóbortos embernek, akkor minden jóra fordulna. A kis Margit a szemem közé nézett, s láttam, hogy kicsorduló könnyén keresztül mosolyog a bocsánat és szerelem . . . . S a vége, ah a vége az lett, hogy a fekete Margitot feleségül vettem. Hajdú Elemér. terjessze elő. Ezután a központi járási főszolgabírói állásnak betöltése következett. Az elnök-alispán kijelentésére, hogy a kijelölő választmány az egyedül pályázó Bajó Pál tb. főszolgabírót jelölte, a közgyü- i lés zajos tüntetést rendezett a népszerű jelölt mellett. Az alispán ehhez az egyhangúlag megnyilatkozott érzelem nyilvánuláshoz hozzáfűzni kívánja azt a kitüntetésszerü királyi i elhatározást is, a mely Bajó Pálnak főszolga- biróvá választását lehetővé tette. Aggályok, észrevételek támadtak ugyanis az iránt, hogy a mennyiben Bajó Pál az 1883. I. t.-cz. életbe lépte után lett tb. szolgabiró, majd szorgalma, ügybuzgósága és gyakorlati szak- képzettsége folytán rendes szolgabiró és tb. főszolgabíró, az előirt elméleti képesités hiján vájjon főszolgabíróvá választható-e? Hogy tehát az ő igaz érdeme s megbecsülést érdemlő munkássága, a megillető jutalmazástól el ne ültessék, főispánunk a kabinet iroda utján 0 Felségéhez, a királyhoz fordult, hogy Bajó Pálnak az az elméleti képesités, a melyet ő a gyakorlat által bőven pótolt — elengedtessék. Ezután az elnök-alispán a maga részéről örömmel jelenti ki Bajó Pált megválasztott főszolgabírónak. Bajó Pál főszolgabíró mély hálával szivében mond köszönetét a közgyűlésnek és első sorban gróf Széchenyi Sándor főispán ő nagyméltóságának, hogy atyai jóindulatával megválasztatását lehetővé tette. Aggódva tekint azonban a jövő elé, hogy kiváló tehetségű elődjének helyét vájjon képes lesz-e méltóan betölteni ? Biztatja s bátorítja azonban az iránta nyilvánult jóindulat, Ígéri, hogy a vármegyének beléje helyezett bizalmát odaadó, lelkiismeretes munkásságával igyekszik kiérdemelni. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után aztán az igy megürült szolgbirói állást töltötték be. Bajó helye ugyanis a tiszti fizetések rendezése óta I. oszt. • szolgabirói állás volt. Helyére öcscsét, Bajó János paksi szolgabirót választották meg. A megválasztott azonban a főispán helyettesének intézkedése folytán ezutánra is jelenlegi állomás helyén marad. Az állandó választmányban a Bartal Béla lemondásával megürült helyet — Bartal Bélával töltötték be. Bartal Béla ugyanis mint erős pártemb ír, a most folyó politikai események hatása alatt mondott le tagságáról s a vármegye az ő ujabbi megválasztásával akarta dokumentálni azt az általános tiszteletet és megbecsülést, a melylyel az ő nagy képzettségét s kivált gazdasági dolgokban országos tekintélyét itt mindenki — pártkülönbség nélkül — elismeri. — A választott megyebizottsági tagok és szavazattal biró tisztviselők 1905. évre kiegészített névjegyzékét 2 példényban a belügyminiszternek felterjesztik s a bizottsági tagoknak is megküldik. Intézkedtek, hogy a hol bármely okból szükségessé vált, a vármegyei bizottsági tagok megválasztassanak. A választási határidő április 26. A földmivelésügyi miniszterhez ismét felírnak, hogy az állami kezelésbe át nem vett vármegyei szőlőtelep után a vármegyének kilátásba helyezett' 14 ezer korona segélyt emelje fel. A telep ügyében Döry Pál alispán elnüklésével Tóth Károly, Hangéi Ignácz dr. és Máthis Kálmán személyében bizottságot küldtek ki. A vallás- és közoktatásügyi miniszternek leiratát, hogy a múzeumi könyvtárt ne csak muzeumegyesületi tagok használhassák, hanem a nagyközönség is, helyeslőleg tudomásul vették. Halász Géza völgységi járásbeli szolgabirót 35 évi szolgálat után fizetése 90°/o-val, vagyis 2610 kor. évi összeggel, saját kérelmére nyugdíjazták. A lótenyésztési bizottság előterjesztésére, a folyó évi lódijazás támogatására az ebadó alapból 4000 koronát szavaztak meg. Ekkor már nagyon megcsappant a bizottsági tag urak érdeklődése, nagy csoportokban hagyták el a közgyűlési termet, úgy hogy a közgyűlés menetét az ott maradiaknak is nagyon nehéz volt figyelemmel kisérni. A vármegyék átiratait egyszerűen tudomásul vették, kivévén Sopron vármegye körlevelét, amelyben az automobil forgalom korlátozását kívánja. Ezt hasonló felirattal támogatják. A Tolnavármegyei gazdasági egyesület megkeresésére a vármegyei ebadó alapból élvezett 4000 korona évi segélyt ismét folyósították, sőt ezt a vármegye alispánjának előterjesztése alapján 3000 korona évi segély- lyel fel is emelték. Ezután letárgyalták a vármegyei tiszti ügyész által egyes községi határozatokra vonatkozólag benyújtott véleményeket továbbá a községi költségvetéseket és számadásokat. Intézkedtek, hogy a vármegyei t. ügyész mellett alkalmazott segéd illetményei a múltra nézve egyszer már rendeztessenek s bogy a segéderő jövőre is alkalmaztassék. Özv. Ágoston Károlyné nyugdiját évi 440 koronában állapították meg. Özv. Lőrinczy Józsefnének évi 948 koronát, gyerekei után pedig fejenként 193 koronát folyósítottak. Az árvaszék előterjesztését a gyátnol- tak és gondnokoltak pénzei gyümölcsözteté- séről és a tartalékalap javára leróható jutalékokról alkotott szabályrendelet módositást elfogadták. Úgyszintén változatlanul jóváhagyták a m. kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőségnek a jegyzői és segédjegyzői fizetések kiegészítésére vonatkozó, lapunk előző számában már tüzetesen ismertetett jelentését, illetve kimutatását, valamint a muzeum-bizottság 1904. évi jelentését is. Ezzel a 130 pontból álló tárgysorozat ki lett merítve, az elnöklő alispán, miután a közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére Totth Ödön és Bodnár István bizottsági tagokat kijelölte, a közgyűlést 11 óra után bezárta. Tolnavármegye alispánjának időszaki jelentése. Tolnavármegye közönsége f. évi márczius 30-án tartott közgyűlése elé nagyszabású időszaki jelentést terjesztett be. Közérdekű voltánál fogva közöljük belőle a következőket: Tekint eles Törvényhatósági Bizottság! Törvényrendelte hivatalos jelentésemet van szerencsém a múlt év egész folyamára kiterjedőleg a kővetkezőkbe előadni: Ügyforgalom. Az 1904. évi ügyforgalom volt a központban és a járásokban összesen 85360. Elintézést nyert 83814, áthozatott 1904. évre mint hátralék 1546. 1905 januar—február havában beérkezett az 1904. évről maradt hátralékkal együtt összesen 16400. Elintézést nyert 14364 1905. évi márczius hó 1-én mint hátralék áthozatott 2036. Uj árvaszéki ülnöki állás rendszeresítése. Az összes vármegyei hatóságok között az árvaszéknek van legnagyobb ügyforgalma. Már az 1900-ik év óta tett hivatalos jelentéseimben többször jeleztem, hogy az ottani ügyforgalom akadálytalan lebonyolításának biztosítása czéljából, hovaelőbb munkaerő szaporítására leend szükség. — Ezen szükséget mindinkább fokozta a hét éven aluli elhagyott gyermekek feletti felügyelet gyakorlása, mert az ezen munkakörbe eső teendők soronkivül, sürgősen teljesitendők. — De egyébként is az árvaszék teendői túlnyomó részükben személyi és vagyoni érdekeket érintvén közvetlenül, azoknak sürgőssége kétségtelen. A fogalmazói teendők ellátására pedig mindössze 5 ülnök és jegyző áll rendelkezésre, — ennélfogva a jegyzői teendők leszá- mitásával egy-egy előadóra évente 3500, sőt 4000 beadvány feldolgozása jut. Ily nagymérvű s állandó megterheltetés mellett egy-egy előadónak törvénybiztositotta szabadságoltatása vagy betegség miatti akadályoztatása a legrövidebb idő alatt is oly- foku munkatorlódást idéz elő, hogy az az ügyintézés kellő gyorsaságát lehetetlenné teszi, sőt azt a normálisnál is alább szállítja. — Az ilyen állapot nemcsak a jogkereső közönség és a közszolgálat érdekeire hat ki
