Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1905-03-18 / 11. szám

1905. márczius 18

KÖZÉRDEK

7

rássij Natália grófnő válópert indított a budapesti kir. törvényszék előtt, a házassági törvény 77. §-a) pontjában meghatározott u.

n. hűtlen elhagyás okából. A kir. törvényszék a bontó okot igazolva látván, a házasságot felbontotta s ezen ítéletét úgy a kir. ítélőtábla, mint pedig a kir. kúria is helybenhagyta.-—- Esküvő. Siniontsils Andor a „Magyar Gazdasági Biztositó társaság“ osztályfőnöke, Silliontsits Béla volt miniszteri tanácsos fia, e hó 18 án tartja esküvőjét Budapesten Csá- vossy Melanie urkülgygye!, Csávossy Béla volt képviselőházi háznagy, torontálinegyei nagybirtokos leányával. — Ferdinand Lajos es. és kir. haditengeiészeti mérnök f. hó 20-án tartja esküvőjét Baján, ó-gyallai Pajor Margit úrhölgy gyei. A fiatal pár esketés után a férj állomáshelyére, Polába utazik.

— Hivatalhelyiség változás. A szekszárdi takarékpénztár házából a pénzügyigazgatóság f. évi október 1-én tudvalevőleg a Diczenty féle házba költözik. Az üresen maradt helyiségeket értesülésünk szerint a szekszárdi Dunavédgát társulat és a m. kir. államépitészeti hivatal bérelte ki.

— Czim változás. Az I-ső kér. in. kir. kultúrmérnöki hivatal czime az uj beosztás és elnevezés szerint ezentúl „Székesfehérvári m. kir. kultúrmérnöki hivatal“ lesz; tehát mindenféle megkeresések ezen a czimeninté- zendők az érdekelt felek által.

— A hátai töltés inagasitási munkálatot az ármentesitő társulat e héten beszünteti és a jövő télen fogja ismét tovább folytatni. Ezen építkezés ugyanis inségmunka jellegű, hogy télf keresete legyen a szegényebb néposztálynak. Most már a tavaszi munkák megindultak és ezen épitkezés szünetelhet novemberig.

— Tűz Bonyhádon. Kohn Áron bonyhádi lakos pajtája folyó hó 10-én délután belülről égni kezdett, de a gyors tűzoltóság még csirájában elfojtotta a tüzet. A tetőzetnek nem történt baja, csupán egy-két kocsi szakma égett el. A kár jelentéktelen.

— Tolvajok a vasúton. Vármegyénk vasút- ] vonalai, úgy látszik, ha nem is nemzetköziek, | de legalább isoiszágos vasútvonalakká lettek azáltal, hogy már itt is működnek a zsebtolvajok. | Csak nem régen adtunk hirt a szekszárd— sárbogárdi vasútvonalon történt zsebtolvajlás- j ról, — most pedig a sárbogárd—dombóvári | vonalon fogtak el egy néhány zsebekben utazót. E hó hetedikén a sárbogárdi vasúti í főnök értesítette a simontornyai csendőrséget, hogy tolvajok utaznak a vonalon. Le is tartóztatták Szilák Ferencz, Kiinecz András, Megyeri János és Megyeri Lajos, óbecsei lakosokat, kik marhakereskedők gyanánt utaztak. Az elfogott zsebtolvajok közül hármat szabadon bocsátottak, Szilákot pedig, aki úgy' látszik, hogy a főnök, a szekszárdi fogházba szállította a csendőrség.

— A virtus Tóth Gergely János, Kelemen András, Hegedűs Pál, Piszter Mihály, Kelemen János és Fülöp Gyula pinezehelyi legények múlt hó 25-én este féktelen jóked- | vükben végig duhajkodtak Pinczehely utczáin. , Kőrútjukban találkoztak Hegedűs István és J Báter Miklós rendőrükkel, akik csendre intették őket. A rend őrei azonban rosszul szá- j mitottak, az ő tekintélyük nem imponált a legényeknek, nem pedig annyira, hogy közös erővel elpáholták őket a uagy virtusu légé- | nyék. Feljelentették őket s igy a vig far- j sangnak szomorú lesz a böjtje.

— Megtámadta a rendőrt. Deák János dunaföldvári lakos több társával pityókos jó kedvvel, Szekszárdon is kellőleg ismert hangos énekszóval vonult végig a Kossuth Lajos j utczán. Éppen a legmagasabb hanghordo- j zásban énekelte, hogy : Vagyok olyan legény ! mint te, mikor Dunaföldvár éber őreinek egyikével találkozott, aki Deákot és társait csendesebb legénykedésre intette. A többiek el is csendesültek, de Deák büszkén kivágva mellét, oda állt a rendőr elé, mig ajkán szólt a nóta, hogy : ha nem hiszed, gyéré velem, addig keze a rendőr felé sújtott. A rendőr sem vette tréfára a dolgot, kardot rántott s ha rendőr társa Révész, Deákot el nem löki, Deák; János hosszan elmélkedhetne most beteg ágyában nem a kasza nyele, hanem a kard éléről.

— Kölcsönös kapaczitálás. Katona János és neje szül. Boranyai Erzse — ifj. Mester János és Kardos Mihály' decsi szőlőhegyi lakosok összekülömböztek s ebben a vitában mindegyik igyekezett a maga véleményét érvényre emelni olyaténképpen, hogy Mester János, Katonánét egy ásóval; Kardos, Katonát egy furkósbottal, Katona pedig Mestert és Kardost egy szalmahuzó szigonnyal téritgette a maga véleménye felé. A boldogabb végű indokolásokkal lefolytatott vita eredménye az lett, hogy mindegyik vitatkozó megsebesült, a csendőrség pedig feljelentette őket.

— Késelés. Balog Ádám szekszárdi lakos Kovács József szekszárdi lakost szóváltás közben késsel megszurta; a seb 12 nap alatt gyógyul be. Vájjon mikép lehetne magyar népünket erről a dólszlávoktól átvett gyalázatos szokásról leszoktatni V

— Elgázolta a vonat. 1905. márczius 12-én Hideg József és Dobos Mihály együtt kimentek Hideg Józsefnek a községen kívüli présházába, a hol körülbelül este 6 óráig ittak s kissé boros állapotban indultak hazafelé. Este 7 óra tájban értek a község melletti sorompóhoz, a mely levolt zárva. Hideg József figyelmeztette Dobos Mihályt, hogy a sorompón belül ne menjen, mert ő úgy látja, hogy a közelben egy vonat áll. Dobos a figyelmeztetést valószínűleg nem hallotta és a vonatot nem látta, mert a sorompó melletti utón a pálya testre ment, a hol a vonat elütötte és nyomban meg is halt. Dobos Mihály 75 éves volt s kissé nagyot hallott és rosszul is látott.

— A czigány asszony furfangja. L.

Tancsa Jánosné szül. Bozóti Zsuzsa nagydorogi nőhöz folyó hó 12-én a délelőtti órában, mikor egyedül volt otthon, Lázár Istvánná szül. Tököli Mári ottani czigány- asszony azzal állított be, hogy ő megtudja gyógyítani L. Tancsáné régóta betegeskedő gyermekét, de a gyógyításhoz pénzre van szüksége, Tancsáné erre átadott neki 1 drb. 2 koronás és 8 drb. 1 koronás ezüst ''pénzt, mire nevezett czigánynő azt mondotta, hogy csakis papir pénzzel tud gyógyítani, mire Tancsáné még 1 drb. 100 koronás papir pénzt is átadott neki. A czigánynő erre azzal a kijelentéssel vitte el a pénzt, hogy egy éjjel vele fog aludni, másnap visszahozza s a kis fiú akkor meggyógyul. Tancsáné a czigányasszonyt másnap hiába várta, mert az nem jelentkezett, mire a csendőrségnél tett jelentést. A czigányasszony természetesen tagadja, hogy ő csak egy krajczárt is kapott volna. A czigány tanyán azonban azóta valóságos lakodalom van.

— Verekedő muzsikusok. Kocsán- dik József tolnai muzsikus a napokban hazafelé ballagott; útközben szembe találkozott Rácz Ferencz, meg Kolompár József pályatársaival, a kik édes nóta ide, édes nóta oda, amúgy magyarosan neki támadtak és fortisszimo tempóval olyan indulót vertek el rajta, hogy uéhány hétig öreg bőgőnek nézheti a sanyarú világot.

— Mikor a czigány a czigányt lopja meg. Sok pénze volt, vagy tán helyesebben mondva — sok pénzt kanyart össze Kolompár János agárdi czigány s biz’ ennek neszét vették a faj beliek; a héten egyik nap éjjel a kunyhó ajtaját — a mely csak egy szijjal volt bekötve belülről, — szépen félre emelték, aztán a nyugodtan alvó Kolompárnak feje alól egy összehajtott dunyhát kihúztak és tova illantak. Kolompár felébredt a neszre, utánnuk akart szaladni, de reá lőttek s nem merte követni őket; csak másnap reggel indult útnak, hogy rablóit fölkeresse ; kunyhójától nem messze megtalálta az összekötött dunyhát és a dunyhában a mellényt — csakhogy a mellényzsebbe rejtett 560 korona készpénzt bizony' elvitték.

— Sok pénzt takarít, ha a mindennemű vásznakat, férfi és női fehérnemüeket közvetlen a gyárakból rendeli. Kereskedelmi iroda, Budapest, kerepesi-ut 65.

VIDÉK.

______

Du

naföldvár.

Halvacsora Dunaföldvárott. Az úgynevezett előljárósági halvacsora — mely pár

év óta kedves szokássá vált Dunaföldvárott — az idén is fény'esen sikerült. A Stefánia- szálloda nagyterme szinültig megtelt a város szine-javával, kik mindanny'ian nemcsak „halvacsorázni“ jöttek, hanem, hogy elismeréssel is adózzanak a város elöljáróságának. Az első fogás után Csigi István biró ékes szavakkal meg is köszönte a szokatlan nagy számban résztvevők kedves figyelmét, mire visszhangként Baksay László kir. albiró köszöntötte fel a városnak munkában és a közügy szeretetében például szolgáló elöljáróságát. Az ezután következő tréfás tósztok csak emelték még a kedélyes hangulatot, mely a víg társaságot kora hajnalig együtt tartotta, ügy az elöljáróság, mint különösen annak közbecsülésben álló vezetői, nevezetesen Csigi István biró és Niefergall Nándor főjegyző büszkék lehetnek arra a sok ünneplésre, melyben az est folyamán részük volt.

Jótékony adományok. A dunaföldvári m. kir. állami gy'ermektelep hazafias és emberbaráti czéljaira a lefolyt napokban a következők adományoztak: A dunaföldvári Népbank r. t. 20 koronát, a dunaföldvári Hitelbank r. t. 20 koronát és végül Giins Béla 10 koronát, mely nemes adományokéit ez utón is köszönetét mond a dunaföldvári állami gyermektelep.

Paks.

Tűz. Pakson f. hó li-én kigyuladt Freund J. szeszfőző gazdasági épülete. A tüzet idejekorán észrevették, s a tűzoltók eloltották anélkül, hogy nagyobb kár történt volna. Ha a raktári épületbe is belekap, amelyben nagymennyiségű szesz volt, nagy veszedelem történt volna.

TUDOMÁNY, IRODALOM.

A Tolnavármegyei Muzeum könyvtárának katalógusa. Összeállította Haugh Béla. Szekszárd 1904

A muzeum rövid fennállása óta ez a második katalógus, mely a muzenm-egylet kiadásában megjelent. Az első a muzeum valamennyi osztályával foglalkozik, kivéve a könyvtárt. E második füzet pótolja a hiányt, a könyvek jegyzékét adja. Az előszó röviden ismerteti a könyvtár történetét, illetve az ajándékozók neveit. Természetesen gróf Appo- nyi Sándor itt is az első helyen áll. Nagyobb ajándékokkal járultak a könyvtár gyarapításához báró Jeszenszky László és György, Forster István, Mehrwerth Ferencz, Kämmerer Ernő és Fonyó Andor.

Az előszó ismerteti a könyvtár berendezését és állományát. E szerint van a könyvtárban 1368 mű 2189 kötetben. Nem sok, de kezdetnek elég. Megemlíti az előszó még azt is, hogy van a muzeum könyvtárában több oklevél, nyomtatvány, kézirat, térkép, de ezek rendszeres katalogizálása későbbre maradt. Igaz, hogy fáradságos dolog egy könyvtárt rendezni, s a katalógust összeállítani, de mégis helyesebb lett volna az összes könyvtári állományt katalogizálni.

A szakok feloszlásáról szintén megemlékezik az előszó; elismeri, hogy a fölosztás nem a legtökéletesebb, de a főczél az volt, hogy a legegyszerűbb legyen. Valóban a felosztás nem nagyon szerencsés, de szükség esetén a könyvtár újabb rendezése lehetővé teszi az uj osztályozást. Nagyobb hiba, hogy ; bizonyos könyvezimek olyan csoportba ke- j rültelc, a hova nem valók, s a vegyesek csoportjában olyanok is vannak, a melyeket j más csoportokba is be lehetett volna osztani. A szakezimtárban ezen is lehet segíteni, bár nem okvetlenül szükséges, mert az a fő egy könyvtárban, hogy rend legyen, s a könyvek kezelése könnyű legyen.

Az előszó után közli a füzet a könyvtár használati szabályzatát. Elismeréssel kell megemlékezni arról a tételről, hogy bármely művelődésre törekvő egyén használhatja a könyvtárt, azonban azt hiszszük, hogy a könyvtárnak nem lesz nagy forgalma, mert az állomány legnagyobb része régi, inkább múzeumi érdekű könyv. Az ilyesmi nem igen kell a közönségnek, s tudtuukkal az olvasó-terem még nincs berendezve, s mig