Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1905-04-01 / 13. szám
4 KÖZÉRDEK 1905. április 1. károsan, hanem a legszívósabb munkakedvet is elzsibbasztja, — a köztisztviselő legnemesebb becsvágyát is elöli, — mert azt a kötelesség teljesítésének, a munka elvégzésének felemelő és jutalmazó tudatának élvezetéből eleve kizárja. Ezen okokból tiszteletteljesen javasolom, hogy a Tek. Törvényhatósági Bizottság még egy árvaszéki ülnöki állásnak rendszeresítését már mai közgyűlésében határozza el s Írjon fel a magas kormányhoz, hogy az ennek javadalmát kitevő összeggel az állami hozzájárulást lehetőleg folyó évi május hótól kez- dődőleg emelje fel. Ugyanezen állás javadalmának biztosítása czéljából méltóztassék elhatározni, hogy amennyiben Szekszárd nagyközségnek most folyamatban levő rendezett tanácscsá való átalakulása s ezzel kapcsolatban a központi járási főszolgabirói hivatal teendőinek leszállítása befejezést nyerend, — a központi tő szolgaidról hivatalnál rendszeresitett második szolgabirói állást beszünteti s az ezzel egybekötött javadalmat a 6-ik ülnöki állás javadalmául a magas kormány rendelkezésére bocsájtja. Az árvaszéki ülnöki állás javadalma 3600 kor. készpénzfizetés és 600 kor. lakbér- illetményből áll. — A szolgabirói javadalom pedig 2000 kor. készpénzfizetés 420 kor. lakbér és 500 kor. utiátalányból áll. — A kérelmezett állás rendszeresítésével az államkincstárt tehát az ezen állások közötti csekély különbözet, évi 1280 kor. terhelné. Kivándorlás. Az ügyforgalom körében tartom fel- emlitendőnek, hogy az alispáni hivatal ügyforgalmát a múlt év végével, de kiváltképen a folyó év első két hónapjában szokatlan mértékben emelte az utlevélügy; — inig a múlt év folyamán 1658 útlevél adatott ki, addig a folyó év első két hónapjában kiadottak száma már 1124-et tesz ki. — Ezek közül Németországba szóló 54', Amerikába szóló 560, egyéb helyekre 17 adatott ki. Útlevél törvényünk a költözködés! jog szabadságát úgyszólván teljes mértékben biztosítja. — Csakis a katonai kötelezettség, no meg a 15 éven aluli gyermekek ellátásának biztosítása képezheti az útlevelek kiadatásának, úgyszólván egyedüli törvényes korlátját. — De a katonai kötelezettség is csak a tényleges szolgálat idejére kiterjedőleg szigorú, — a tartalékban való szolgálat időtartamára minden szigort nélkülöz, amennyiben a fegyvergyakorlati kötelezettségtől kivándorlás ésetén a tartalékosok legtöbbnyire felmentetnek. Az előző években kivándoroltak egy részének ottani boldogulása; másoknak vagyonnal való visszatérése; a modern könnyű és aránylag olcsó közlekedési eszközök, — az itthoni keresetforrások szűk volta, a napszámok alacsonysága; a súlyos megélhetési viszonyok, e mellett az eléggé nem ellenőrizhető titkos kivándorlási ügynökök működése oly aggasztó mérvűvé tette a kivándorlási mozgalmat, hogy az most már munkás viszonyainkat, kiváltképen mezőgazdasági munkás viszonyainkat, felette károsan befolyásolja. — E mellett az ezen valóságos népvándorlássá nőtt mozgalomban a kiköl- tözötteknek igen nagy százaléka reményei valósulása helyett, keserű csalódásokat talál kint, sőt a mozgalomnak aztán hireveszett áldozatul esik. — Mert hiszen éppen a munkáskezeknek egy vidékre való tömörítésével a csábitó nagyságú munkabérek a minimumra szállanak le. Ennélfogva úgy gazdasági, mint nemzeti és emberbaráti szempontból is általános hazafias kötelesség a kivándorlási mozgalmat hatóságilag, és társadalmilag is, amennyire lehetséges — ellensúlyozni. Közmunkák léte- sitésével, az ipar és kereskedelem fellendítésével keresetforrásokat kell nyitnunk a munkáskezek foglalkoztatására, tisztességes megélhetésük biztosítására és az áüamfeutartó elemek szilárdítására. E mellett hatóságilag is, a kivándorlási törvény szigorításával — az emberbaráti tekintetek korlátái között — meg kell nehezíteni az útlevelek kinyerésének előfeltételeit. E czélból előterjesztést kérek tenni e helyről a magas kormányhoz aziránt, hogy egyelőre korinányhatósági intézkedéssel, később lörvényhozásilug nyújtson módot arra nézve, hogy legalább a szerződtetett aratómunkások útlevél iránti kérvényeik a szerződés lebonyolításáig elutasíthatok legyenek. Mert mit használ az aratómunkások egyetemleges kötelezettsége, ha eltávozott í társuk helyett másikat állítani lehetetlenség. Ugyancsak a munkáserő ittliontartása : czéljából a magas kormányhoz felirat intézését kérem az iránt is, hogy közutaink fokozatos kiépítése tárgyában annyi gonddal és körültekintéssel közgyülésileg megállapított tervezetünket hagyja jóvá, s a folyó év végéig előirányzott útépítések végrehajtását a szükséges költségek utalványozásával tegye lehetővé. A közalapok állása. A vármegyei összes közalapoknak a múlt év végével eszközölt zárlatok szerint való maradványa: készpénzben 333724 K. 67 f., takaréktárt betétkönyvekben ős értékpapírokban 1836645 K. 91 f., magánkötvényekben 76644 K. 86 fillér. A vármegyei összes pótadók és útadó befizetési eredménye: összes tartozás a múlt évi hátralékkal és pótelőirással s leirás figyelembevételével 564141 K. 24 f., a múlt évi túlfizetéssel összesen 473213 K. 67 f., hátralék 91054 K. 86 1’., túlfizetés 127 K. 29 fillér. Tolnavármegye gyámpénztárának állaga 1904. évi deczember 31-én : összesen 4467585 kor. 09 fill Ideiglenes letétben: összesen 188389 kor. 61 fill. A tartalékalap állaga 1904. évi jutalék nélkül 327612 kor. 16 fill. Tan ügy. A tanügy, illetőleg népoktatásügy köréből jelenthetem, hogy az óvó- és tankötelesek összeírása pöntosan eszközöltetett. Az iskolába járás kielégítő, a tanitás eredménye általában jó. — Oklevéllel nem biró tanitóa vármegye területén egy sincs alkalmazásban. — A tanítási nyelv az iskolákban túlnyomó számban magyar, a csekély számban levő nem magyar tannyelvű iskolákban is a magyar nyelv örvendetes eredménynyel tanit- tatik. Közegészségügy. A közegészségi állapot az előző éviekhez viszonyítva kedvezőtlen volt, sőt a múlt év második felében rossznak minősíthető. — A hevenyfertőző betegségek egyes esetei majdnem minden községben észleltettek, sőt a kanyaró és vörheny több helyütt járvány- szerüen uralkodott. — A dyphteritis egyes esetei majd minden községben mutatkoztak, — nagyobb számban azonban csak Duna- szentgyörgy, Madocsa és Tolna községekben. — A gyógyszerumnak ellenszerként való alkalmazása már általánossá vált. Gazdasági ügyek. A mezőgazdasági viszonyok köréből jelenthetem, hogy az 1904-iki egész esztendőt jellemző rendkívüli száraz időjárás következtében a termés általában gyenge volt, de kiváltképen áll ez a tavaszi gabonanemüekre, úgy a kapásnövények és szálas takarmány- ncmüekrc nézve. Évtizedek óta nem volt oly nagy takarmányhiány, mint a múlt év végével, mely, daczára a magas kormány által a takarmányhiány pótlására tett intézkedéseknek, még mindig érezteti súlyát gazdaközönségünkkel, felette megnehezítvén az állatállománynak kiteleltetését. A gazdasági termékek ára a szükség következtében szokatlan magasságra emelkedett ugyan, de az árviszonyok eme javulása egyáltalán nem pótolja a termékek mennyi ségében szenvedett veszteséget. illategészségügy. Az állategészségügyi szakszolgálatot a vármegye területén az 1900. évi XVII. t. ez. rendelkezései szerint 1 törvényhatósági és 6 járási m. kir. állatorvos látta el. Ezeken kivül működött 2 községi és 5 magán állatorvos, valamint 4, állatok orvoslására jogosított gyógykovács. A vármegye területén engedélyezett marharakodó vasúti és hajóállomásokon 11 állatorvos működött mint kirendelt szakértő ; 7 állandó és 4 helyettes. Az állategészségügy állapota kedvezőtlen volt. A ragadós betegségek, mint az jelentésem alábbi részéből kitűnik, nagy elterjedést nyertek és sok áldozatot szedtek. Lép/enében megbetegedett és elhullott 30 községben 4 ló és 91 szarvasmarha. Veszettség megállapítást nyert 10 községben, 12 ebén és 2 szarvasmarhán. Megmaratott 26 ember, 3 szarvasmarha és több sertés: megbetegülés nem történt. Takonykórban fertőzve volt összesen 6 község lóállománya. Ragadós száj- és körömfájásban fertőzve volt összesen 21 község marhaállománya. Megbetegedett 6564 szarvasmarha, 2288 juh és 448 sertés. Gyógyult 6033 szarvas- marha, 2004 juh cs 447 sertés. Elhullott 134 szarvasmarha (56 felnőtt és 78 szopós,) 68 bárány és 1 sertés. Beteg maradt az év végén 4 községben 397 szarvasmarha és 216 juh. Riihkór megállapittatott 5 községben 6 lovon és 120 juhon. Sertésorbánczban tizennyolez községben megbetegedett 768, gyógyult 417 és elhullott 351 sertés Sertésvészben hatvanhárom községben megbetegedett 13862, meggyógyult 6264 és elhullott 7518 sertés. Beteg maradt az év végén 4 községben 81 sertés. Az ezen betegség elleni küzdelemben sajnos haladás nem mutatkozott. Állategészségügyi viszonyainknak ezen hiányain a marhalevél kezelés, az állatvásárok rendezése, a vágóhidak és hus-szemle, továbbá a gyepmesteri telepek és dögterek újabb rendezése il c.őlcg szabályozása utján vélek segíthetni; — midőn az erre vonatkozó szabályrendeletek, úgy a községi állatorvosi állások rendszeresítésére vonatkozó szabályrendeleteknek még ez óv folyamán leendő bemutatását ezennel kilátásba helyezem, nem mulaszthatom el felemlíteni, hogy jelenlegi törvényhatósági állatorvosunk, Sigora Lajos íu. kir. állatorvos ur, kiváló szakértelemmel és páratlan ügybuzgalommal vezeti törvényhatóságunk területén az állategészségügyi közszolgálatot. Közutak. A közúti közigazgatás feladata a lefolyt évben nemcsak a törvényhatósági közutak rendes fentartására szorítkozott, hanem a beruházásokról szóló 1904. évi XIV. t.-cz. végrehajtásának szolgálatába is állott, hogy a törvényhozás által nyújtott anyagi támogatás segedelmével Tolnavármegyében 257 kilométer hosszú útvonal kiépítését lehetővé tegye. A 192'5 kilométer hosszú kiépített törvh. közúti hálózat legnagyobb feutartási kiadási tétele a fedanyag beszerzés, 5065 halom kavics után 9í,5'i7 korona költséget tesz ki. A rendkívül kijárt és már komoly forgalmi akadályt képező Szekszárdi vasúti állomási közutnak hengerelés utján történt jókarba helyezése iránt intézkedtem. A műtárgyak állapota kielégítő s az utakon nagyobb forgalmi akadály nem fordult elő. Minthogy azonban az összes, nagy vas- hidak már 10—15 év óta fennállanak, nehogy a vasszerkezet, rozsdásodás folytán kárt szenvedjen, a kir. államépitészeti hivatal körültekintő és gondos főnökének javaslatára intézkedtem az iránt, hogy ezen műtárgyak a folyó évben tavaszszal bemázoltassanak, mely alkalommal egyúttal a meglazult szö- gecsek is kiváltainak. Ezenkívül vállalatilag kiadattak és jórészben elkészültek a pálfai Sióhid helyreállítási munkái a bonyhád—mázai közúton, közel a baranyai határhoz fekvő egy D/a méteres betonmütárgy ; a felsőiregh—kányái közút 2—3 km. szakaszán 4.0 méteres vastartályos hid; a bölcskei közúton egy 1.5 méteres betoncső; a varsád—uzdi közúton két 2 méteres es egy 60 crn-es betoncső; a külesd—pinczehelyi közúton 7 drb. betoncső, a Tamási község melletti koppányhidon egy gyalogjáró és a szekszárd—tamási közút 0—30 kilométer között szükséges korlátok és kerékvetők.
