Kredics László-Solymosi László: A veszprémi püspökség 1524. évi urbáriuma - Urbárium episcopatus vesprimiensis anno MDXXIV. Fontes Minores ad Históriám Hungáriáé Spectantes. (Budapest 1993. Új Történelmi tár 4.)

Bevezetés A veszprémi egyházmegye élén 1524-ben személyi változás történt. A Somogy megyei köznemesi családból származó Várdai Pál - miután egri püspök lett - távozott Veszprémből.

1 Utódává II. Lajos király Szalaházi Tamást nevezte ki.

2 Az uralkodó régi gyakorlat szerint főkegyúri joga alapján egyházi javadalommal fizette kancelláriai tisztségviselőjét. Szalaházi erdélyi, közelebbről Kolozs megyei köznemesi családból származott.

3 A 15. század végén iratkozott be a krakkói egyetemre, ahol 1502-ben bölcsészetből baccalaureus fokozatot szerzett.

4 Már beregszászi plébános volt, amikor 1519-ben II. Lajos király titkára lett. Munkáját az uralkodó 1524-ben a veszprémi püspöki javadalommal jutalmazta.

5 A püspöki kinevezés következménye volt az 1524. évi urbárium létrejötte. Szalaházi Tamás tájékozódni kívánt új javadalma jövedelmezőségéről, s ezért nem elégedett meg a várak átadásakor szokásos leltározással, hanem 1524 nyarán részletes 1 Monumenta Romana episcopatus Vesprimiensis. (A továbbiakban: Mon. Vespr.) A veszprémi püspökség római oklevéltára I-IV. Bp. 18961907. IV. köt. XLIII, XCVI. - Várdai származására lásd Solymosi László: A helytörténet fontosabb középkori forrásainak kutatása és hasznosítása. Történelmi Szemle 19 (1976) 140-141. 2 Fraknói Vilmos: Oklevéltár a magyar királyi kegyúri jog történetéhez. Bp. 1899. 95. 3 Bónis György: A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Bp. 1971. 324; Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I—III., V. Bp. 1890-1913. V. 426, 635-636. 4 Kovács Béla: Studensek, magisterek, doctorok. Archívum 11 (1983) 10, 31. 5 Bónis i. m. 324.