Kredics László-Solymosi László: A veszprémi püspökség 1524. évi urbáriuma - Urbárium episcopatus vesprimiensis anno MDXXIV. Fontes Minores ad Históriám Hungáriáé Spectantes. (Budapest 1993. Új Történelmi tár 4.)
meg. 1 7 Másfelől a többi magyarországi püspökség és a két érsekség uradalmairól minden valószínűség szerint egyetlen hasonló urbárium sem őrződött meg a középkorból. 1 8 Az 1524. évi veszprémi urbárium korántsem ismeretlen a történeti irodalomban. Eckhart Ferenc az 1930-as években hívta fel rá Holub József figyelmét, aki főleg Zala megyei vonatkozásai miatt, az egész forrást alapvető tanulmányban dolgozta fel. 1 9 Azóta főként Holub munkája nyomán többen értékesítették az urbárium egyes adatait, Szabó István pedig Holub másolatából a forrásnak a népességre, teleknagyságra és a települések nagyságrendjére vonatkozó adatait hasznosította. 2 0 Mindez azonban nem teszi fölöslegessé 1 7 A veszprémi székesegyház birtokairól az 1082-es keltezésű hamis összeírás ad átfogó képet. Diplomata Hungáriáé antiquissima I. Ed. Georgius Györffy. Budapestini 1992. 236-240. Ez a forrás 1327 előtt korábbi források felhasználásával készült. (Uo. 235; Kumorovitz i. m. 8.) Láthatóan püspöki birtokok is előfordulnak benne, így a püspök által 1295-ben cserével megszerzett birtok is. Ferdinandus Knauz: Monumenta ecclesiae Strigoniensis II. Strigonii 1882. 368-372. Ez arra mutat, hogy az összeírást 1295 és 1327 között állították össze. A veszprémi káptalan birtokairól a középkor végén - természetesen nem urbárium minőségben - a káptalani számadáskönyv tájékoztat. DF 201634 (Veszprémi káptalan magánlevéltára, Számadáskönyv I). 1 8 Az egri püspökség említett 1476. évi urbáriuma egyszerűbb; nem tartalmazza a jobbágyneveket, sőt a telekszámot sem. (Lásd a 11. jegyzetet!) Az esztergomi érsekség néhány Hont és Bars megyei birtokának XVI. század eleji urbáriumtöredékéből szintén hiányoznak a jobbágynevek. A forrás töredékességét kellően érzékelteti, hogy az eredeti számozás szerint egy kódex 42-46. fóliója maradt ránk. DL 48305. Vö. Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt. Bp. 1971. 284. Az esztergomi érsekség birtokállományának legkorábbi urbáriuma 1527-ből való. Fügedi'x. m. 90. Az esztergomi érsekség, továbbá az egri és az erdélyi püspökség számadásai a középkor végéről igen értékes források, de nem urbáriumok. 1 9 Holub József: Egy dunántúli egyházi nagybirtok élete a középkor végén. Pannónia 7 (1941-1942) 269-307. Különlenyomatban is megjelent: Pécs, 1943. (Pannónia könyvtár 62.) 41 lap. 2 0 Szabó István: La répartition de la population de Hongrie entre les bourgades et les villages, dans les années 1449-1526. (Studia Historica Academiae Scientiarum Hungaricae 49.) Bp. 1960. 9-10 (19. jegyzet), 13 (48. jegyzet); Uő.: Magyarország népessége az 1330-as és az 1526-os évek között. Magyarország történeti demográfiája a honfoglalástól 1849-ig.
