C. Tóth Norbert: Ugocsa megye hatóságának oklevelei (1290-1526) (Budapest, 2006.)
50 71 72 73 UGOCSA 1462. jún. 22. (in Sasvar, f. III. p. coip. Christi) Sasvar-i Miklós és Chepe-i Akus Miklós ugocsai alispánok meg a négy szolgabíró emlékezetül adja, hogy amikor ők törvényszékükön cum nostris coassessoribus a peres ügyeket tárgyalták, akkor Hetheny-i Bedew László a többiek közül felkelvén a személyesen ott lévő Feyes Jánost (nob.) az Ugocsa megyei Heteny melletti Malumzigeth-en lévő kaszáló vagy rét - amely versus fluvium unius partis Thiczye és prope pratum Nicolai Dotor a parte meridionali van és amelyet László iure per ipsum adtirpatum(!) birtokol, de János potentialiter elfoglalt tőle -, elfoglalásától eltiltja és tiltakozva ellentmond minden azzal kapcsolatos cselekményének. Szakadt papíron, a szöveg alatt öt gyűrűspecsét töredékével. DL 95530. (PéterfTy lt., fénykép után, mivel az eredeti oklevelek elpusztultak.) 1465. ápr. 16. (in Sasvar, f. III. p. pasce) Ramachia-i István ugocsai alispán és a négy szolgabíró emlékezetül adja, hogy személyesen megjelenve előttük Chepe-i Akus Márton a következő bevallást tette: per keletkezett egyfelől Zirma-i Bartos Máté, Balázs és Ztanizlo János, másfelől Zirma-i Rufus Gergely leánya: Anna, Kenez Benedek meg felesége: Margit - aki Rufus Dorottya leánya között -, amelyben ők az előbbiekkel szemben in sententia capitali et bonorum ipsorum elmarasztaltattak. Azonban Tivadarfala(!)-i Veres Benedek és Zirma-i Kalos Lőrinc a következő egyezséget hozták létre közöttük: a mondottak azt a jobbágytelket, amelyet Anna ás társai zálogosítottak el Máténak és társainak öt forinért cum sex (iugeribus) terris arabilibus, örökre átengedik Mátének, Balázsnak és Jánosnak; továbbá kölcsönösen megszüntetnek minden pert egymás között és az azokban keletkezett összes peres oklevelet érvénytelennek nyilvánítják azzal, hogy a felek kötelesek ad Leles menni, ahol Jakab-nap 8. napján (aug. 1.) erről kötelesek oklevelet kiállítattni, és amelyik fél ezt nem tenné meg, az 25 budai márkában marasztaltatik el. Foltos, lyukas, szakadozott papíron, a szöveg alatt öt gyűrűspecsét töredékével. DL 38345. (Újhelyi lt.) 1465. nov. 19. (in Sasvar, f. III., in Elizabeth) Ramachahaza-i István ugocsai alispán és a négy szolgabíró emlékezetül adja, hogy Mag-i Demeter megidéztetve törvényszékük elé Chepe-i Akus Mártont és Miklóst meg Zolthan Fábiánt, Gyakfala(!)-i Istvánt, Farcasfala(!)-i Gedin Lászlót és Rufus Ferencet, majd pert kezdett ellenük, amely Akli birtok ügyében folyt közte meg Tivadar-i Rufus (dicti) László, Miklós és Benedek között és amelyben végül fogott bírák hoztak ítéletet. A mondott nemesek, Márton, Miklós, Fábián, István, László és Ferenc per nos ad fidem ipsorum Deo debitam requisiti sunt per hunc modum: Mag-i Demeter meg Tivadar-i Rufus László és Miklós - Benedek nevében is terhével - pünkösd ünnepe előtti kedden (máj. 28.) Akli birtokra menve a következőképpen állapodtak meg: a felek minden Akli birtokkal kapcsolatos oklevelüket bemutatják azzal,
