Ortvay Tivadar–Pesty Frigyes: Oklevelek Temesvármegye és Temesvárváros történetéhez. I. 1183–1430. (Pozsony, 1896. Temesvármegye és Temesvár város története. 4.)
dampnis ac possessionum occupacionibus et deuastacionibus sibi et dicto íilio suo factis racionem reddituros, contra se nostram in presenciam legitime facere vellent Euocari, Et quia prefati ladislaus et Emericus Bani ad premissa euocandi fore videbantur, pro eo fidelitati vestre íirmiter precipiendo mandamus, quatenus vestrum mittatis hominem pro testimonio fidedignum, quo presente, Jacobus vei petrus fily (Nicolay?) aut ladislaus Moncho sin altér ladislaus dictus Bakó de Hangon seu Johannes filius Idechke de lipolch siue Michael de Jugye neue Nicolaus de Hatban oleh ceu Mychael de Kouasin vei Johannes filius dyonisy de lak ac Johannes filius luca, siue ladislaus fráter eiusdem de Jaksinch alys absentibus homo noster prefatis ladislaum et Emericum de Wylak Bános in premissis peremptorie responsuros racionemque efficacem reddituros, contra annotatos Johannem et ladislaum filium eiusdem ad octauas festi penthecostes nunc venturi nostram Euocatis in presenciam, Et posthec ipsius Euocacionis seriem cum nominibus Euocatorum ad easdem octauas nobis fideliter rescribatis, presentes autem propter obitum Comitis Symonis de Rozgon Judicis Curie nostre et nondum eleccionem alterius Judicis Curie nostre celeremque expedicionem causarum regnicolarum nostrorum sigillo prefati Comitis Symonis erga prothonotarium suum remanentem certis signis in eodem de nouo factis fecimus eonsignari. Dátum in Vissegrad Tricesimo die termini prenotati Anno domini Millesimo Quadringentesimo quartodecimo. Kivül: Fidelibus suis Capitulo ecclesie de Kw pro magistro Johanne filio Johannis de Beregzow et ladislao Íilio eiusdem, contra magnificos viros ladislaum et Emericum de Wylak Bános Machouienses ad octauas festi penthecostes [ratione potentiosae occupationis cuiusdam lacus Biidöstó et possessionis Kó'wálu dictae] Euocatoria. A | ] zárjel közti szavak későbbi korban Írattak közbe. (Eredetije helyenkint szakadozott papiron a gyulafehérvári káptalan levéltárában. Nincs registrálva. Zárlatán pecsét nyomával fehér viaszban.)
