Iványi Béla: A római szent birodalmi széki gróf Teleki-család gyömrői levéltára. (Szeged, 1931.)

közt „alpibus Kukhauasa vocatis.. necnon rivulo Romanpataka dicto ac tributo in eadem Dolha exigi consveto" új adomány címén a nevezett Dolhaiaknak adja. Dátum Bude, in festő beati Ladislai regis et confessoris, anno Domini Mmo quadringentesimo decimo. Hártyán alul papírral fedett vörös viasz pecséttel, mely alatta: Relatio domini Petri de Rozgon prepositi Demessiensis szavak olvashatók. I. Levéltár. Elench. XX. fasc. I. No. 29. 91. 1411. április 5. KassaZsigmond király meghagyja a leleszi konventnek, hogy Dolhai János fia Szaniszlót és általa fivéreit Jánost, Györgyöt és Bogdánt a beregvármegyei Dolha birtokba „simulcum tributo in eadem exigi consveto, necnon Sarkad, Románpataka et Kwkhauasa" birtokába új adomány címén iktassa be. Dátum Cassovie sub sigillo nostro solito, in dominica Ramispalmarum, anno domini millesimo quadringentesimo undecimo. Átírja a leleszi konvent 1411. május 10-én. I. Levéltár, Elench. XX., fasc. I. No. 33. 92. 1411. április 21. Kassa. Relatio Stiborii wayuode Transsilvanensis. Zsigmond király Dolhai János fia Szaniszlónak, és általa fivéreinek Jánosnak, Györgynek és Bogdánnak és János vajda fiainak Györgynek és Andrásnak, főleg osztályos atyjokfiának Illés fia Mihálynak, aki a lengyelek elleni harcokban elesett, elvesztésének pótlásaképpen a mármarosvármegyei Rozavlya, Sajó, Szurdok, Batiz, Petrova, Leordina, Ruszkapolyána és Konyha birtokokat új adomány címén adományozza. Dátum Cassovie, feria tertia proxima post dominicam Quasimodo geniti, anno Domini MCCCC mo undecimo. Kiadta: Mihályi: Máramarosi diplomák 166. 1. Hártyán, alul papírral fedett töredékes vörös viasz pecséttel, mely alatt a : Relatio Stiborii wayuode Transsilvanensis szavak olvashatók. I. Levéltár Elench. XX., fasc. I. No. 31. 93. 1411. április 21. Kassa. Zsigmond király előtt, „Charmavoda"-i István fia György, Dolhai Szaniszló, „dictus Canthor de Januschy" és Bilkei Sandrin „familiares illustris principis domini Theodori ducis Podolye avunculi nostri carissimi et comitis nostri de Beregh" megjelenvén, előadták, hogy „ex quo ipsi iuxta generale nostrum edictum et speciale mandatum in eo, ut si quipiam regni-