Iványi Béla: A római szent birodalmi széki gróf Teleki-család gyömrői levéltára. (Szeged, 1931.)
bizonyosan az, kit legemberségesb embernek gondolok, kiben legtöbb a bizodalmam, és kinek valódi barátságával dicsekedhetni bátorkodhatnék is, — és így lön, hogy midőn Londontul kezdve hazánkon keresztül egész Smyrnáig emlékezetembe hozám, minden barátimat és ismerősimet, Teleki József' állott magasan mindenek fölött 1 Vigasztalj néhány sorral; köszöntsed nagy lelkű anyádat, ,s maradj barátom, valamint én vagyok őszintén Széchenyi István. Mai 23ib 1838. Czenk. Kívül: A son excellence monsieur le comte Joseph Teleky etc. etc. etc. Pesth. E. Széchenyi. Papíroson, fekete viaszba nyomott gyűrűs pecséttel. 54. 1838. július 2. Czenk. Gróf Széchenyi István levele gr. Teleki Józsefhez. Igen tisztelt Barátom 1 Junius 1 Q iké n f rt becses soraid, mellyek igen igen nagy megnyugtatásomra szolgáltak, nem tudom mikép és hogyan, de csak néhány nappal ezelőtt jöttek kezeimhez. Man hat sie wahrscheinclich angeschnufelt und kam mit dem Zusammrichten nicht geschwind zu recht. Isten neki! Most már történhetik velem akár mi, — és ez keblemnek felette édes — s vígan vagy legalább „resignátióval" lépek sorsom elibe! Feleségemet, családomat — ha többé nem volnék — olly férfiutul tudom paizsolva, kiben többet birok, mint saját magamban ; és ekkép, mintegy: akár milly szinü jövendő fordul is rám ! Vedd őszinte hálámat! S ha gondolod, hogy még az élők közt helyem, légy bizonyos, azon lelki béke, mellyet szívességednek köszönök . . . sokat fog nyavalám helyre állítására, vagy is inkább „meggyőzésére" használni — és így még éltemnek pályáját is meghosszabbítani! Egészségem csak nem akar vissza térni! Gyenge, elhitványult vagyok tulságig! és noha néha néha jő ismét egy kis kedvem a munkához, — — bizony csak egy hiábavaló „Herének" játszhatom, bár akarom, bár nem, gyűlöletes szerepét! Bár volnék igazi beteg, de ezen mostani létem az akarnék és nem bírom' közt — — rám nézve a legsullyosb! Reményeimet és bátorságomat azonban tökéletesen nem