Iványi Béla: A római szent birodalmi széki gróf Teleki-család gyömrői levéltára. (Szeged, 1931.)

minekelőtte Mármarosban olly nagy lármát ütöttek volna. Katonaság szűkiben nagy határokon is a' pestis ellen való intézeteket a' cholera ellen fordították. Láttuk mik következtek. A' közönséges elrémülés, a mint jövendöltem, több embert ragadott el, mint külömben megholtak volna és több roszra adott alkalmatosságot, és nagyobb bajokat következtetett, mint a mellyeket el akartak kerülni. Ha köldök görcsnek nevezik a' nyavalyát, úgy kevesebb ember hal meg, de még így sem kell gondolni, hogy a cholerában meghaltak lisztájában foglaltattak, mind cholerában holtak volna meg. Mert ugyan ki kereszteli falukon a' nyavalyát, mellynek természete, gyógyítás módja és ragadóssága felett eddig eli még a' legnagyobb orvosok is vetélkednek? többnyire egy falusi borbély, vagy a' hol az nincs, a falusi bíró vagy nótárius. Az én és feleségem tapasztalása, melly itt ezen a' vidéken általános, nem hiheti a cholerát ragadósnak, ha csak úgy nem, mint p. o. a forró betegséget, melly a' betegrül az akár mi oknál fogva elgyengültekre kik a' beteg körül járnak, kivált ha megzavartatják képzelődéseket, ragadni szokott. A tavalyi sok hideglelések, a' szűk esztendő, az ez idei félelem igen sok embert gyengített el, és így a felette és röktön változó idő járása alkalmasint megmagyarázná a sok nyavalyákat és halálokat. Az apa félt közelíteni beteg fiához, a' fiú pedig beteg anyjához. Egy cancellistám halt meg udvaromban a' cholerában, — de miért? mert a' kik virasztottak mellette elaludtak, 's ő a' legnagyobb belső és külső forróság közepette izzadva kisuhant a szobából, magát meghűtötte és friss vizet is ivott. Egy sem holt-meg a ki engedelmes volt. Ezt minden orvosok relátióji is bizonyítják. Meg nem fogható hát, sőt botránkoztató, hogy ezen járásnak három szolgabírái és három esküttjei közzül, kik mindnyájan e' deputátió tagjainak vágynák kinevezve, minden felszóllítások mellett egyetlen egy szolgabíró és eskütt sem jelent meg a' deputatióban, és a' numerójában lévő zártt helyeken, kivévén Papp Sigmond honorarius esküttöt, és így mi auctoritás nélkül való auctoritás vagyunk és kapitányok hadnagyok nélkül. A' felföldön szörnyű s borzasztó dolgok történtek. Orosz papok valának az ingerlők. Az uraságok Kassára és Terebesre gyülekeznek. En nem mozdulok helyemből, mert veszedelemkor meg kell a' katonának postóját tartani. Reformátusok kö-