Iványi Béla: A római szent birodalmi széki gróf Teleki-család gyömrői levéltára. (Szeged, 1931.)

faluról már a földrajzi írók és statisztikusok is megemlékeznek, így pl.: Windisch 1780-ban megjelent művében Gyömrőt, mint kálvinista magyar falut említi s 1786-ban ugyanezt írja róla Korabinszky is, hozzátéve, hogy fél mértföldnyire van dél-délkelet irányban Maglódtól és hogy urai a Teleki és Wartensleben grófok.

3'

1) Ezzel szemben Vályi a Pest-vármegyében fekvő magyar ajkú Gyömrő faluról 1799-ben azt írja, hogy földesurai az Almásy, gróf Teleki, Urményi „és több uraságok", lakosai katholikusok, többen reformátusok, nem messze fekszik Üllőhöz, Maglódhoz pedig félmérföldnyire van, határa középszerű, szőlleje is ilyenforma, nádasa és legelője elegendő a lakosoknak, „Pesten hasznos piatzozása" van, de mivel szántóföldjeinek némely része homokos, ennélfogva Gyömrő a második osztályba tétetett.

3

7) 1828-ban Magyarországon országos összeírás tartatván, október 22-én Gyömrő is conscriptió alá kerül s ekkor itt 111 házban 117 családfőt, úgymint 78 jobbágy, 32 zsellér és 6—7 subinquilinus családot találnak, s ezekből az adózók száma összesen 269. A lakosság vegyesen katholikus és református, de ekkor már öt zsidó család is él Gyömrőn, t. i. a Deutsch, Farkas, Figler, Neuman és Selmes nevűek. A falu népe ekkor 497 frt. 15 krajcár adót fizet, termése pedig 298372 mérő élés. Gyömrő állatállománya ekkor: 238 ló, 13 csikó, de csak 187 szarvasmarha.

3

8) 1839-ben Fényes szerint Gyömrőn 283 katholikus, 90 evangélikus, 734 református és 48 „sidó" lakik. A falu határa homokos, de termékeny, bora sok van, tágas és egészséges legelőjén juhtenyésztés folyik. Földesúr: gr. Teleki Sámuel, gr. Ráday László, Szepessy, Bekényi, Fáy nemzetségbeliek. Itt gr. Rádaynak nagy és szép kastélya van. 1848-ban Gyömrőn már 147 ház van, lakosainak száma pedig 1318, a melyből 290 katholikus, 78 evangelikus, 870 református és 80 zsidó, 3

9) míg 1851-ben a lakosok száma 1348, melyből 253 katholikus, 20 evangelikus, 90 héber és 985 refor3

0) Windisch: Geographie des Kőnigreichs Ungarn, I. k. 257. 1. — Korabinszky János Mátyás: Geogr. historisches und Produkten Lexikon, 218.1. 3

7) Vályi András: Magyarországnak leírása, Buda, 1799. II. kötet, 80. 1. 3

8) Orsz. Levéltár: Régi orsz. lt., Gyömrő 1828. évi conscriptiója. 3

9) Vállas: Nemzeti Encyclopedia avagy Magyarország és Erdélynek állam-földrajzi és történelmi nevezetességei. Pest. 1848. 671. lap. Fényes Elek : Magyarországnak . . . mostani állapotja, fest. 1839. II. kötet.