Iványi Béla: A római szent birodalmi széki gróf Teleki-család gyömrői levéltára. (Szeged, 1931.)

Pályinkás János, Péter János, Rabb György, Rádi Mátyás, Sem György, Soki György, Szabó János, Szalai György, Szepesi Mátyás, Takáts György, Tóth alias Német István, Tóth András, István és János, Unyi István és Mihály, Vas Mihály, Vég András. Ezek az összeírások Gyömrőnek nemcsak népességi, hanem gazdasági viszonyaival is foglalkoznak, és pl. a falu szántóföldjeit két nyomásosnak mondják, míg ma a szántóföld, homokos fekete föld, völgyes, dombos vidék, mely az őszi vetés alá háromszori, a tavaszi alá pedig kétszeres szántást kíván. Rétjei jó szénát teremnek és kaszásonként a szokásos termés egy szekér széna. Gyömrőnek elegendő legelője nincsen, s így a lakosság kénytelen Péteri puszta legelőjét évi 15 rénes forintért bérbe venni. 1715-ben a gyömrőieknek újonnan ültetett szőlleik valának, a melyek ekkor persze még semmit sem termettek. A Pesttől három mértföldnyire lévő gyömrőiek sem állat, sem terménykereskedést nem űznek, mert ami terem, azt maguk élik fel, és részint igás, részint kézinapszámbérből élnek. Közhasználatra van bormérési és húsvágatási joguk, melynek haszna 1715-ben évi 10 forint, de 1720-ban csak a bormérés haszna évi 30 forintra emelkedik. Gyömrőnek makkos erdei nincsenek, a tüzelőfát pedig mások erdeiből pénzért vásárolják.

2

4) 1733/34. körül Gyömrő és Üllő közt határper folyik, a mely azonban bennünket közelebbről nem érdekel.

2') A XVIII. század közepe felé, — a mint már említettük — Gyömrő egy részét, felesége Ráday Eszter útján, gr. Teleki 3

4) Orsz. Levéltár : Régi orsz. Ladula. CC. Nr. 8. és Ladula E.E., Nr. 8. 2

6) Orsz. Levéltár: N. R. A. fasc. 975. nov. 73.