Barabás Samu: A római szent birodalmi gróf széki Teleki család oklevéltára. II. 1438–1526. (Budapest, 1895.)

eadem kérésére írja át. (Dl. 34,115.) Ettől fogva egy néhány évig nem találkozunk velők az oklevelekben; de 1452. jun. 21-én újra feltűnnek. Ekkor Heningh Cernin et domina Dorothea consors eiusdem de Zomzed­ivara kikötik hogy a Benedek zágrábi püspöknél kétszáz arany forintban zálogban levő Kisstenowcz, Borchwerh, Chernech, Horagowicha és Policha nevű birtokaikat, tetszésök szerint, a zágrábi szent Erzsé­bet kórháznak adományozhassák vagy visszaválthassák. Dl. 33,879. Mikor halt meg Szomszédvári Henning ? — nem tudom. Annyi bizonyos, hogy 1457. mart. 21-én még főlovászmester s mint ilyen a Hunyadi László lefejeztetésében részes volt. (Dl. 24,766.) Azonban Szom­szédvári Dorottya asszony, a kitől János fia, Erzsébet, Orsolya, Dorottya és Borbála leányai maradtak, 1472. nov. 21-én már relicta condam Hen­nyngh de eadem Zomzedwar s neje Frangepán Bertalannak. Dl. 34,118. A most idézendő oklevél a Stubiczai és a Szomszédvári család genealógiájára nézve kiválóan fontos. Negyedíziglen sorolja fel Dorottya asszonytól kezdve az ősöket, legutolsónak megnevezvén azt a Tóth Mik­lóst is, kinek állítólag vizaknai udvarházát a nyestadó alól 1409-ben föl­mentette Zsigmond s aki 1402. sept. 21-én a király és Albert osztrák herczeg örökösödési szerződésének aláírói között is szerepel. Pray, Syn­tagma 44., Fejér X. 4. 137. 1482. maj. 18-án a zágrábi káptalan előtt egyfelől Dorothea . . fűi a condam Iohannis filii olim Laurentii filii Nicolai dicti Thoth de Zomzedwara és fia Henning János, másfelől a néhai Eelsőstubiczai (Ar­land fia) János utódai a zágrábvármegyei birtokokat illetőleg egyességre lépnek. (Dl. 34,312., 34,313.) Ez az oklevél Frangepán Bertalannét — mert Ő ez a Dorottya asszony — interpolált oklevelünkkel megegyezően a néhai János leányának, ezt pedig a Lőrincz fiának mondja. Igaz, hogy az utolsó ősre nézve eltérnek egymástól, mert amaz a Lőrincz apjának a néhai szomszédvári Tóth Miklóst, a meghamisított oklevél pedig Tóth Jánost említi. Azonban hibásan; mert az a fennebb idézett oklevél, mely sze­rint Albert király Dorottyát az apja, valamint apai nagybátyja (azaz a -Szomszédi Lőrincz testvére) László birtokaiban is fiuörökössé teszi, e László apjáúl szintén Tóth Miklóst nevezi meg, a mit a zágrábi kápta­lannak 1426. oct. 2-án pribiczei Baxa Pál és rokonai részére kiadott idéző levele is megerősít. Dl. 35,947. V. ö. N.R.A. 592. 4. Kevésbbé interpolált oklevelünk néhai Stubiczai (Arland fia) Mik­lósára vonatkozó adatokban sem szűkölködünk. Csak egy párt emlí­tek meg. ' 1361-ben Arland fia Miklós a maga és fia János nevében rokoná­val, az elébb emlegetett szomszédi Tóth Miklóssal és fiaival Jánossal és Lőrinczczel (a Dorottya asszony nagyapjával) bizonyos határperben a zágrábi káptalan előtt kiegyezik. (Dl. 5030.) Ez az adat a zágrábi káp­talannak idézett 1482-dik évi oklevelét is rectificálja, a mennyiben az ott említett néhai Felsőstubiczai Jánost Arlandnak nem fia, hanem unokája gyanánt szerepelteti. V. ö. N.R.A. 592. 4. Teleki Oklevéltár. II. 5

Next

/
Thumbnails
Contents