Barabás Samu: A római szent birodalmi gróf széki Teleki család oklevéltára. I. 1206–1437. (Budapest, 1895.)

Nagy Lajos titkos kanczellárja, mikor a király udvarában van, min­dig egy + S • LODOVICI DEI GRATIA REGIS HUNGARIE köriratú, kicsúcsosodó paizsában jobbról négy pólyát, balról liliomokat ábrázoló 5 cm. nagy kerek pecsétet függeszt vagy üt reá az általa kiadott okleve­lekre s azt pendentis sigilli nostri vagy pendentis sigilli regii, quo pre­textu dicti honoris nostri, scilicet comitatus capelle regie utimur mondja (Dl. 4294., 4562., 4660., 4406. sat.) — kizárja, hogy a titkos kanczellár rendes körülmények között secreium köriratú pecséttel pecsételte volna meg okleveleit. A K betűt a cancellariára vonatkoztatni sem lehet, mert ekkor is a kor írásmódjának megfelelőleg a K helyett C-nek kell vala állania. A Péter titkos kanczellár Knol vezeték nevének kezdőbetűjére sem gondol­hatunk (Dl. 7480., 7597.), mert a vezetéknevek később válnak általános keletüvé. De ha elfogadnók is ezt, még akkor is kérdésnek marad az Erzsébet királyné használta K betűs pecsét eredete. Az elmondottak után azt gondolom, hogy a K betűben a Róbert Károly tömérdek oklevélből ismert Karolus neve rejlik. így a reá valő kegyeletes emlékezés symbolicus kifejezője lehet az az időnként megváltoz­tatott nagyságú és alakú titkos pecsét, mely talán már az Anjou-korban, a Zsigmond uralkodása elején pedig biztosan — legalább oklevelünk datuma erre mutat — a királyi udvartól távol levő titkos kanczellárnak rendelkezésére állott. CLXXIII. (Kolosmonostoron) 1391. mart. 5. A kolosmonostori convent előtt Darabos János és Miklós Kethelendnek Korpádi János és Lászlótól való pusztítása ellen tiltakoznak. Nos conventus monasterii beate virginis de Clusmono­stra memorie commendamus, quod accedentes in nostram presentiam Iohannes et Nicolaus Darabas dicti de Suk per modum protestationis nobis significare curarunt, quod Iohan­nes et Ladislaus de Korpadh quandam possessionem ipsorum Kethelend appellatam, in comitatu de Clus situatam, potentia ipsorum mediante desolari fecissent et nunc desolari facerent incessanter in grandé preiudicium ipsorum et dampnum valde magnum; super quo literas nostras protestatorias pro se se petierunt emanari, quas nos concessimus communi iustitia mediante. Dátum in dominica Letare, anno domini M. CCC. nonagesimo primo. Eredetije papíron, hátán viaszpecsét nyomaival, 7074. 1391. mart. 5.

Next

/
Thumbnails
Contents