Barabás Samu: A római szent birodalmi gróf széki Teleki család oklevéltára. I. 1206–1437. (Budapest, 1895.)

György halála után. E szerint Erdélyi István 1642. mart. 16-án meghalván özvegyét összes javaitól megfosztották. Pedig a mint az özvegy írja: »sok pénzt fizetett is az öreg Rákóczi György fejedelemnek érette, hogy énnekem hagyhatta testamentomja szerint.« Lehet, hogy az 1636-ik évi, Bethlen István ellen kiadott hadfölkelési parancsnak idején való végre nem hajtása miatt történt az Erdélyi István javainak özvegyétől való elfoglalása, a mint azt a Mindszenthi Krisztina panasza sejteti s Lázár Miklós állítja. Valóbbszínű azonban, hogy a fiscus mint urafogyott vagyonra vetett kezet az Erdélyi István halála után birtokaira, melyek közül a somkereki uradalmat fejedelmi jóváhagyással már korábban, 1609-ben anyai testvérére Korlatovich Györgyre s nővérére Erdélyi Margitra, Kűn Istvánnéra hagyta volt. Minden esetre feltűnő, hogy sem korábban, sem az 1642. febr. 16-ára Fehérvárra hirdetett országgyűlésre nota perbe idézettek között az Erdélyi István nevével nem találkozunk, holott sógora Mindszenthi Gábor felett, a ki Dobokavármegye főispánja s tanácsúr volt, épen a hadfölkelési rendelet végre nem hajtása miatt ekkor ült törvényt a fejedelmi tábla s Ítélte el, azonban a büntetéstől mart. 13-án bekövetkezett halála 'megmentette. Mindszenthi Krisztina halála után, ki I. Rákóczi György kegyelméből a jószágok egy részét haláláig visszanyerte, a harmadfél századig virágzó Erdétyi család birtokai fejedelmi adomány útján a Teleki Mihály kezére kerültek. De egy magban szakadt családnak hajdan nemcsak birtoka, hanem azzal együtt a jószágbirtoklás szempontjából rendkívül fontos levéltára is az új adományosra szállott. Így történt ez most is. S a somkereki Erdélyi család levéltárával Teleki Mihály a családja maros-vásárhelyi levéltárának alapját vetette meg. Annak kiépítése s kora történetére országos érdekűvé tétele szintén az ő hatalmas egyéniségének a munkája. Neki köszönhető, a kit politikai éleslátásán, bölcseségén, törhetlen akaraterején és kitartásán kívül kortársainak, főképen fejedelmének I. Apafii Mihálynak gyarlóságai emeltek a hatalom magas polczára, hogy a levéltár az egész ország, főképen Erdély e korbeli történetére vonatkozólag olyan kincset rejt, mely a magyar királyi országos s a bécsi titkos