Pesty Frigyes: A szörényi bánság és Szörény vármegye története. III. Oklevéltár. (Budapest, 1878.)

országot elfoglalja, leéri azonban, liogy pápai követ hatalmával felruháztassák ; és miután a Bolgáriával határos Szörényi tartományban, az előtt, puszta lévén, a népség nagyon megszaporodott,, a nélkül, hogy valamely püspökséghez tartoznék, kívánja, hogy ezen népséget saját belátása, szerint valamely püspökség alá rendelhesse. (Fejér Cod. dipl. IV. I. köt. 111 — 115 lap. Theiner: Monumenta I, 170 — 171. lap. 5. 1238. augusztus 9-én. IX. Gergely pápa kedvesen fogadja IV. Béla király ajánlatát Así.n elleni háborúra és a királyt felhatalmazza, hogy a. Szörényi tartományban püspöki megyéket felállítson, azokba püspököket behelyezzen, a plébániák kerületeit megállapítsa, és a szörényi földet, (terra Zemram) melyben a nép nagyon megszaporodott, és mely eddigien semmi püspökséghez nem tartozott, valamely püspökséghez kapcsolja. (Fejér Cod. dipl. IV. I. köt. 115—118. lap. Theiner : Monumenta I. 165.—166. lap. Wenczel: Árpádkori Uj Okm. II. köt. 87. 1.) 6. 1247. junius 2-án *). IV. Béla király a szörényi tartományt, a jánosvitézeknek adományozza. (Pray : Dissertationes 134. lap. Katona VI. köt. 45. lap, Fejér Cod. diplom. IV. I. köt. 447—454 lap. Theiner : Monumenta liistorica I. 208 — 211. lap.) 7. 1250. julius 20-án. IV. Incze pápa átírja és megerősíti IV. Béla királynak 1241. évben a jánosvitézek javára, a szörényi tartományban tett. adományozását. (Fejér Cod. dipl. IV. 2. köt. 75. lap. Tlieiner : Monumenta I. k.) *) Mi Tlieinert követjük a keltezésben, ki quarta nonas Junii ir. Praynál : tertio nonas junii.