Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

például arról értesíti Nádasdyt, hogy Kanizsát megjárta. Megtette az előkészületeket a Sárvárott szükséges építkezésekre is s arra kéri urát, mielőbb küldje el a pallért, hogy a munkába belefoghassanak. Két évre rá a nádor katonáinak egy részével megtámad egy rabló török csapatot, közülök 25-öt megölnek s többet foglyul ejtenek.

1"

1 1560 február 14-én arra kéri Nádasdyt, hogy személyesen is előadott kérését hallgassa meg, adja neki a Hencsén, Polyánban és Nagy tevelen levő puszta birtokrészeket. Kérése teljesült-e, nem tudjuk. Valószínűleg 1565 végéig maradt a nádor szolgálatában, mert a következő év elején már Pápán találjuk. 1565 tavaszán Hayden Károly mustramester megjárta a végvárakat. Megfordult Pápán is. Április 19-én jelentette a hadi tanácsnak, hogy Pápán 300 lovas katonát és 300 darabontot talált, ezekhez járul Török Ferencz főkapitány 200 lovasa. Felszerelésök nem a kívánatos, fegyelmezettségük se kellő, a mit az is előmozdít, hogy Tahy Ferencz 15 Batthyány pedig 20 lovast tart el a várőrség terhére. Azt ajánlja, nevezzen ki a felség kapitányhelyettest, ki az őrséget engedelmességre szorítja.

1

0" Az újonnan kinevezett alkapitány Széchényi Mihály volt. Pápai kapitánykodásáról alig tudunk valamit. A hadi levéltár szűkszavú iktatókönyveiből kitűnik, hogy 1566 júniusának elején több felszerelést, élelmet kért katonáinak, magának zsoldfelemelést. Június 24-én pedig aziránt tesz a haditanácsnak előterjesztést, hogy Souches 50 lovat bocsásson rendelkezésére. Három héttel később Széchényit már Veszprémben találjuk. Széchényi Mihály pecsétc. 156G.