Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

ténet szála, a mely elég arra, hogy a család néhány ágának kiválását ne tudjuk ízről-ízre kimutatni. Fő vonásaiban az országban élő Széchényieket öt csoportba oszthatjuk : 1. Szécsénykén maradt Széchényiek, 2. Gyöngyösre áttelepedett Széchényiek, 3. Csetnekre áttelepedett Széchényiek, 4. Pozsony megyében élt Széchényiek, 5. Bihar megyében élt Széchényiek. Ezen csoportok szerint fogjuk a család további történetét tárgyalni. 1. A Szécsénykén maradt Széchényiek. A Zách-nemzetségből eredő Szécsénykei Széchényi-családnak a mohácsi vész körüli időben élt tagjai közül a következő leszármazottakról vannak adataink : Széchényi János, Benedek fiának neje, Oláh Márta, Németi Oláh János és neje Dorottya leánya, ki 1557 előtt elhunyt. Báthori András országbíró a mondott évben vizsgálatra hívja fel a szentbenedeki konventet, igaz-e, hogy Oláh János még halála előtt összes javait leányának adta.

8

8 Az oklevél nobilis Joannes literátus de Zechen-nek nevezi. Leányuk volt Zsuzsa, Palásthy Mihály fia Pál felesége. Palásthy 1594-ben az esztergomi káptalan előtt, mivel hadba kellett szállnia, meggondolván az országszerte dúló háború eshetőségeit, nejének hagyja Zsemberben levő udvarházát, Mároton fekvő két jobbágy telkét, disznósi és perlepi (Bars m.) részeit minden tartozékaival. Kiköti javára azt is, ha sógorai a vagyonból elűznék, 300 forint kárpótlást fizessenek neki.

8

9 Széchényi Miklóstól, Benedek fiától származnak a fiúsított Széchényiek. Alább látjuk részletesen. Széchényi Szénás Imre fiaival már találkoztunk II. Lajos 1517 október 22-én kelt oklevelében, melylyel őket és vagyonukat Balassa Ferencz különös pártfogásába ajánlja. Ugyanazokat felsorolja a váczi káptalan 1525 február 23-ik évi kiadványa is, a mely azt bizonyítja, hogy előtte Farnosi Imre és felesége két szécsénykei jobbágytelköket elzálogosították Széchényinek és családjának.