Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)
egyike lehet. Hogy a megfejtésben helyes uton járunk, Oszlár történetének további nyomozása mutatja. 1274-ben a váczi káptalan előtt a Péter nemzetségéből származó Kristóf, Oltoman fiai István és Sándor, továbbá Péter maguk és rokonaik nevében megegyeznek István ispánnal, a margitszigeti apáczák megbízott jávai ugyanazon Oszlár birtok határaira nézve. A per Oszlár déli mesgyéi miatt indult meg s Gyömrői Miklós fia István királyi ember jelenlétében békés megegyezéssel ért véget. 5 3 Ezen ujabb adat tehát Péter nemzetségbelijeinek nevezi előbb Gurka ispán nemzetségéből származtatott Péter utódait. Péter nemzetségét közelebbről nem jelöli meg az irat. De ha jól szemügyre veszszük az 1274-ben szereplő Péterieket, rájövünk, hogy néhányával már találkoztunk a Széchényiek között. Az aradi káptalan 1330 május4-én keltoklevelében olvassuk, hogy az Arad megyei Fejéregyháza birtokot Széchényi Kristóf fia, Marczell és Széchényi István a királytól Szobrivojért cserébe kapták. Fejéregyház előbb az Ákos nemzetségé volt. Ha az ott élő Széchényieket férfikorúaknak tartjuk, 1300 körül kellett születniök, a mely esetben semmi akadálya sincs annak, hogy az 1274-ben megnevezett s Péter nemzetségéből származó Kristófot egynek vegyük Széchényi Marczell atyjával, valamint az ellen se lehet döntő ellenérvet felhozni, hogy az ugyanott megnevezett Pétert tartsuk Széchényi István atyjának.Döntő bizonyítékul szolgál ellenben az,hogy Oltoman fia István fiát Andrást Bebek országbíró 1361-ik évi oklevele Felsőszéchényinek nevezi, ő az, ki királyi emberként jár el rokonai beiktatásánál Alsó-Szécsénybe (helyesebben Alsó-Szécsénykébe) és Péteribe, 1379-ben a Péteri ágbeli Széchényi Jánossal kiegyezik nővére leánynegyedére. Ezen András feleségével és fiával Garai Miklós 1423 november 22-én kelt oklevelében ismerkedünk meg. 8 4 Az igen hosszú szövegű itéletlevél megírására az adott okot, hogy a néhai Fogacsi Gergely ispán két leányának, Erzsébetnek és Anasztáziának leszármazóLtai összevesztek az örökölt birtokokon : Fogacson, Csekén, Bábon, Zámon, Súlyon és Agáron. A per folyamán Erzsébet ágazata több oklevelet mutatott be, azok alapján bizonyítgatta, hogy Anasztázia örököseivel egyenlő részhez van joga a vagyonból. A nádor úgy itélt, hogy két egyenlő részben örököljék az említett földeket, akkor azonban Fogacsi Miklós és János
