Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

embernek jelöli ki Zágorhidai Tárnok Demeter és János beiktatására a Szécsénykéhez közeleső Agárd birtokba. Jakab nevű fiáról 1457-ben olvassuk, hogy Györkiben levő birtokrészeit 20 márkáért elzálogosít] a Pöstyéni Balázs diáknak és feleségének, a mihez a váczi káptalan előtt személyesen megjelent rokonai is hozzájárultak. Atyját és őt az okle­velek már nem Gyürkynek, hanem Alsószécsényi Széchényinek neve­zik, állandó lakóhelyük ott lehetett. Leszármazottait nem ismerjük. Gyürky Máténak szintén egy fiáról vannak emlékeink, Bálint­ról. Egyedül a váczi káptalan 1457 január 17-én kelt oklevele említi, a XV. század első felében élhetett. Nejét, Ilonát a garam­szentbenedeki konvent 1462- és 1469-ik évi beiktató levelei ismerik. Gyürky-Széchényi Bálintnak öt fia és egy leányáról tudunk. Legidősebb lehetett az a Széchényi János, kit 1457-ben a bécsi egyetem hallgatói között találunk. 5 Az egyetemen nagy tanúitságra tett szert, mely magas állásokra juttatta. Mikor lett a benedekrend tagjává, nem tudjuk meghatározni. Eleinte, úgy tűnik fel, világi életet élt. 1462-ben Ország Mihály nádor felhívja a garamszentbene­deki konventet; hogy Széchényi János mestert, anyját Ilonát és testvéreit Andrást és Katalint Nagyvezekény és Mohi birtokokba, továbbá a Pélyen, Bars megyében levő birtokrészekbe, melyeket zálogba vettek, iktattassa be. 1469-ben egyike azon királyi emberek­nek, a kiket Mátyás király arra jelöl ki, hogy a váczi káptalan megbízottjával együtt Ország Mihály nádort és rokonait vezessék be Bakován, Gergelyfalva, Losoncz stb. birtokrészekbe, melyeket Gyarmati Balassa Miklós fiai Ramocsa és László, továbbá Losonczi Dezső fia Jánostól hűtlenség czímén elvett, mert az erdélyi össze­esküvésben részesek voltak. Röviddel ezután kerülhetett be a nádor kanczelláriájába : Ország Mihály 1470 nyarán kelt oklevele, melylyel a szentbenedeki konventet arra hívja fel, hogy Széchényit és feljebb említett rokonait a szintén zálogjogon megszerzett bizo­nyos marosfalvi (Bars m.) földekbe vezettesse be, őt a nádor kan­czellárjának nevezi. Ezen kissé nagyító czímzés tulaj donképen a kanczellária jegyzőjének szól. Mint ilyen 1474 februárjában a nádor megbízásából több oklevél átíratását, illetőleg azok tartal­mának végrehajtását intézi el a sági konvent előtt. Ekkor már egyéb tisztséget is betöltött.

Next

/
Thumbnails
Contents