Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

A Zách-nemzetség eddig ismert birtokaihoz járulnak a fentiek szerint időrendben a következők : 1252. Oszlár Pest megyében a Péteri ágé. 1258. Garábsáp a Tisza mellett, később Nyögrő, a Berende ágé. 1271-ben Gyürki, Kövesd (részben) és Szécsény ke Nógrád megyében a Gyürkyeké és Széchényieké. 1300 előtt Legénd a Legéndi ágé.

1 1329-ben a Verebiek pereskednek Egyházas-Vereben, (Dl. 2561. sz.) U. ott a Tar falubeli Jobbágy és Miklós fiainak is van Banc nevű 2 ekényi része. (1290, Dl. 1302. sz.) 1330 előtt Szobrivoj Nógrád megyében, Fejéregyház Aradban a Péteri ágé. 1347-ben Berende ága osztályt tesz Acsa és Rád Nógrád-, Nagy-és Kisszele, Sáp Szolnok-, Bicske Pest-, Hurch és Porumpsáp Heves-, két Berény Békés-, végül Yarsány, Zaránd megyei földeken. 1361 előtt a Gyürky-Széchényi ágé Gyürki Hont, Szécsényke Nógrád és (részben) Péteri Pest megyei birtok. II. A Gyürky-Szécliéiivi család 1518-icj. A család ezen kettős nevét azért vettük használatba, mert az egész középkoron át okleveleink is felváltva hol egyiket, hol másikat alkalmazzák a nemzetség tagjaira a szerint, hogy melyik birtokhoz volt az esemény szinhelye legközelebb. Bátran hozzávehetnénk az előbbi kettőhöz a Péteri elnevezést is, mert itt-ott ezen néven is előfordulnak, de a rövidség okáért maradjunk az előbbi mellett. Úgy tapasztaljuk, hogy a XV. században a család Gyürkiben maradt ága, mely a Gyürky nevet végleg megtartja, számban nagyon megfogyatkozik, 1425 után alig egy-két férfi tagja van életben. Annál inkább előtérbe nyomulnak a később Széchényi névvel jelöltek, úgy hogy 1518-ban, a midőn utolsó gyürkii birtokrészüktől is megválnak, egy több ágra terjedő Széchényi családfának lesznek megalapítói. Nagyon kevés az, a mit a Péteriben maradtakról tudunk ; bár a kiágazás eléggé világosnak látszik, a kapcsolat ezen ággal gyengül meg a leghamarább. A középkor vége felé már csak néhány 1 L. a 66. sz. jegyzetet.