Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

suam cui voluerit dandi donandi et perpetuandi ex noslra licencia et consensu nostro regio liberam haberet facultatem. Qui quidem comes Andreas huiusmodi licencia nostra optenta et adepta, dictam possessionem suam Scelen vocatam ibidem coram nobis astando prefato magistro Johanni filio Alexy dedit et tradidit perpetuo possidendam eo modo, quod in dimidietate ipsius possessionis Scelen prefatus magister Johannes ipsum Andreám pacifice conservare, et aliam dimidietatem pro se reservare, post decessum autem ipsius Andree totális ipsa possessio ipsi magistro Johanni perpetuo remaneret possidenda, et cuicunqueetquibuscunque vellet, idem magister Johannes tradendi eam et perpetuandi liberam haberet facultatem. Dátum in Vissegrad feria tercia proxima post festum divisionis apostolorum anno domini M° CCC" XXX'"° nono. Szelényi Péter fia Dénes kérésére átírta Lajos király 1363 április 9-én kelt oklevelében, melynek hártya eredetije két, zöld selyemfodratról függő pecsét maradványaival Gyürky Medárd ajándékából a Nemzeti Múzeum levéltárának törzsgyüjteményében őriztetik. 133Í) július 20., Visegrád. Károly király megengedi, hogy Szelényi András Szelény Hont megyei birtokát Célén unokája Jánosnak engedje át örök birtok gyanánt, a ki azt szolgáinak, Péter fiai Dénes és Pálnak adományozza. Nos Karolus dei gracia rex Hungarie significamus tenore presencium quibus expedit universis memorie commendantes, quod magister Johannes filius Alexv fily Celen fidelis aule nostre miles ad celsitudinis nostre accedens presenciam confessum extitit ministerio vivevocis, quod comes Andreas filius Vyllyam de Scelen nobilis de comitatu Huntensi homo, videlicet heredum solacio destitutus predictam possessionem suam Scelen nominatam ex nostro consensu regio et permissione eidem mediantibus alys literis nostris perpetuo contulisset eo modo, quod ipsum Andreám usque vitám suam in dimidietate dicte possessionis idem magister Johannes pacifice conservaret, et post decessum eiusdem ipsa totális possessio ad manus eiusdem magistri Johannis devolveretur perpetuo possidenda. Quam quidem possessionem idem magister Johannes Dyonysio et Paulo filys Petri servientibus suis ob merita fidelitatum et serviciorum eorundem, quibus sibi a multis retrolapsis temporibus indesinenter se placidos exhibuissent atque gratos, eodem