Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)
1706-ban a ráczok újra felprédálták Belatinczot s a kincstári biztos, Gludovácz Mátyás, a fenti jegyzékben felsoroltak felét se találta már. Marics István gazdatiszt számadása ez évről valóban szomorú képét tárja elénk a hatalmas birtok pusztulásának. A 152 forint 40 dénárt kitevő készpénzből a következő évre semmi se maradt, 5 tehénből egy se, 94 sertésből 2, 69 kas méhből 21. Nem csoda, hogy az egykorú iratok «nyomorúlt elégett fiscalis jószág»ként emlegetik Belatinczot. A birtokra vonatkozó számadások közül figyelmet érdemelnek még az 1682 jún. 12-én átvételi módozatok felsorolása, az 1695-ki gabona összeírása, 1698-ból Széchényi utasítása Gubasóczy Márton gazdatiszt számára, 1696,1698,1700, 1706. évi dézsmalajstromok, a kurucz gazdasági bizottság feljegyzései a gazdatisztek járandóságairól. Széplakot, a családnak másfél évszázadon át lakóhelyét Széchényi György érsek 1682-ben vette zálogba Eszterházy Pál nádortól. Az ott levő Nádasdy-részt, mint láttuk, már előbb megszerezte, a nádortól pedig a mondott év május 10-én a széplaki kastélyt, a hozzátartozó földekkel és majorokkal kapta meg 20.000 forint kölcsön fejében, a zálogjog Széchényi Lőrincz harmadik ivadékáig terjedt, a szerződés szerint az ú j tulajdonosok 3000 forintig építkezhettekrajta. A királyi jóváhagyás 1682 deczember 24-én kelt. Nemsokára megvette az érsek a Kövér Gábor által Lovcsányi Mátyástól zálogban bírt földeket is, úgy hogy ilyenformán Széplakon a család igen tekintélyes birtok tulajdonába jutott. 1691-ben György gróf kezelését átvévén ezt is, meg a kapuvári jószágot is egyesítette a felsővidéki uradalommal. 1700-ban Kőszeghy Mihály lett az egésznek első tiszttar tója. Eszterházy Pál többször vett föl kölcsönt az érsektől. 1678 szeptember 12-én 33000 forintért zálogba adta Kőhalom és FelsőLászló Sopron megyei javait. 5 0' 1680-ban a kincstártól átvett kapuvári uradalomból Szentmiklóst, Söjtört, Endrődöt, Csapodot, Sarudot és Göbös pusztát 60000forintért veti zálogba.A Draskovichoktól átvett 36000 forint kamatait a család a kurucz háború folyamán nem tudta megkapni, úgy hogy 1719-ben a kamatok 13698 forintra rúgtak. Minthogy Széchényit Felsővidék megváltása miatt Draskovich Ádám igen szorongatta, ő viszont az Eszterházyakhoz fordult a tőke, illetőleg kamatainak megfizetése miatt. A tőke nagy részét 1719
