Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

1671 szeptember 11-én Mérey Zsigmond a kürti részeket 4000 forintért örök áron átengedte Nagy Ferencz semptei alkapitánynak, Széchényi Lőrincz pedig 1673 márczius 20-án adta át vejének saját lakóházát. 1690-ből megvan a Gálffy és Bornemisza családok kürti jobbágyainak lajstroma. 1653 június 19-én a dienesfalvai kastélyban Gyulaffi Kristóf leánya Judit, Csupaki Istvánné Pálffy Pál gróf országbiró előtt elmondja, hogy fivére László elzálogosította 1650-ben Széchényi György választott veszprémi püspöknek Csobáncz várát és az ahhoz tartozó uradalmat, s erről a veszprémi káptalan állított is ki oklevelet. Nem tudja azonban a zálogösszeg nagyságát és a zálog egyéb feltételeit. Az országbíró felhívja Galloviczi István veszprémi olvasó kanonokot, hogy keresse meg az oklevelet, vagy tegyen azálogolásról jelentést.

49

9 A Győr megyei Rárón a család három birtokostól szerezte vagyonát: 1658-ban György érsek Pázmány Péter gróftól, mint Orbovai Jakusics Imre gyámjától vett 19.000 forintért egy birtokrészt, melyre 1668-ban Kéry Ferencz 5000, Jakusics 1000, u. o. a Balassa-részért 1662-ben 1000, 1665 — 1680 közt 8600 forintot vett fel; Nádasdy Ferencz gróf részét az érsek 1659-ben 7374 forintért, Öttevényszigetet 1688-ban Hédervári Katától 3700 forintért vette meg. A birtoklásra vonatkozólag alábbi adataink vannak. 1648 augusztus 22-én Győr megye előtt Czobor Bálint, Anna és Orsolya felosztják birtokaikat. Egykorú másolat. 1656 október 31-én Bécsben III. Ferdinánd megerősíti I. Ferdinándnak 1536 deczember 31-én kelt oklevelét, melylyel Bakics Pál huszárkapitány kérésére Ráró községnek Szentháromság vasárnapján és Fülöp-Jakab napján vásártartást engedélyez és harmadiknak Bálint napját teszi hozzá. Hártya eredeti, függő pecséttel. 1659-ben a pozsonyi káptalan előtt Orbovai Jakusics Imre egyebek közt az ellen is felszólal, hogy gyámja, Pázmány Péter, az ő rárói kastélyát, birtokait és győri házát összesen 22.000 forintért 1658-ban szent Márton napja körül kellő ok nélkül Széchényi György győri püspöknek elzálogosította, s az erről kiadott oklevelet érvénytelennek jelenti ki.

u

0°