Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

egy évvel később, 1679 augusztus 2-án Draskovichhoz írt levelében különösen Falusy Miklós határsértései ellen panaszkodik az érsek. Betegeskedése miatt nem kereste fel eddig is, írja, most is az ágy fenekét nyomja talán az shyatica miatt, vagy talán gyümölcsevésből eredő hideglelés következtében. Falussy uram perrel fenyegeti, de ő nem fél, többre nem kényszeríthetik, hogy magát kötelezze, mint a fiskusnak annakidején tette. Ő is perelhetné, a miért a cséri majorhoz tartozó földeket elfoglalta, s ha ezt tudta volna előre, nem hagyta volna szomszédjává lenni. Mivel a kincstárral abban állapodott meg, hogy a birtokot ugyanazon épségben őrizze meg, a melyben átvette, hogy a család ugyanúgy visszaválthassa, kéri, járjon ő is közt)6 cizí bckcs cluitczcscrc• Ő természetesen úgy a megye, mint a káptalan előtt ellentmond Falussy azon törekvésének, hogy a peres erdőt magának elfoglalja. «Sok pénzt adtam én az Fölsővidékért, szinte úgy megadtam az árát, mintha örökben vettem volna, noha nem örököm ; hogy azért fogyaszszam azt a keveset is az ő kegyelme kedvéért, megbocsásson ő kegyelme, de ab amicis iusta sunt petenda, noha bizony ha barátnak tartana ő kegyelme, nem hánna olyanokat szememre, és nem is kívánna olyanokat.» A zálogbavevésre 1682 deczember 24-én kapta meg a család a királyi beleegyezést Lipóttól. A birtokokat az érsek 1691 augusztus 11-én Pozsonyban kiállított nyilatkozatával engedte át György öcscsének. «Balog uram ezzel az alkalmatossággal, minthogy a dézsmálásra megyen oda, adja kezéhez Széchény Györgynek e mellett a levelem mellett a széplaki, kapuvári, fölsővidéki jószágokat együtt azzal, a ki szegény Hamerla György uram után reánk szállott. Öszve kell hínya a jószágból a bírákat és esküdteket, azonkívül két-három szolgabírót és vármegye esküdtjét, azok előtt legyen. Hagyja meg nékik, hogy azután tőle függjenek (ugyan én leszek azért Isten által oltalmazójok azon jószágokban), és szavát fogadják mindenekben.» Röviddel az érsek halála után Széchényi Györgynek már számolnia kellett az eshetőséggel, hogy a zálogos birtokot esetleg vissza kell adnia. Draskovich özvegye ugyanis, Erdődy Margit grófnő 1695 november 11-én Bécsben a király személyes bírósága B. Szabó L. : Gróf Széchényi család története. 29