Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

jüvedelmébűl valók voltak ezen fölül említett curiákon, kik is sok ezer forintokra extendáltatnak, az kik üdvözült atyám könyveibűi, úgy az extans literale instrumentumokbúi kitetszenek.» Az említett udvarházak kétszer leégtek, s ők, nem az érsek, mind a kétszer saját pénzükből felépíttették azokat. Az is bizonyíték, hogy «ezen kuriákrúl való originális levelek pediglen soha az megholt érseknél nem állottak, hanem mindenkor eleitűi fogvást az öregebb atyafi conserválta, az apám halála után az anyámnál voltak, holta után Széchényi Márton kezéhez jüttek, az ő halála után az én kezemhez jutván, mint mostanis öregebb atyafi kezén állanak mint aviticumok, s az mi eleink industriájának helyes őr álló levelei. Eb adja ! Bolond, az ki ilyent moveál.» Bátran néz a kereset kimenetele elébe, írja, mert a család az érsek elhunyta után az utóbb kelt végrendelet érvényesítése ellen egyértelemmel tiltakozott, smert a szomszédos megyék előtt is bejelentették, ellentmondás nélkül a birtokokra vonatkozó jogigényüket, melynek alapja az érsek átengedése s a birtokok békés bírása volt. Nem hajlandó tehát arra se, hogy a kezei közt levő okiratokat a kancelláriának kiadja. Tévednek, ha azt hiszik, «hogy megijedvén taláng kiadom az leveleket, s véreimnek ezen cselekedetemmel megmetszem torkukat, hogy némely szegény atyámfia még az apja keresményéhez se juthasson, nem lévén honnand igazságát az ilyen őstűl maradt és legált jószágokról megmutatni.» Február 18-án írt levelében ismétli, a leveleket ki nem adja kezéből, hogy tudhatja másként igazolni, hogy a birtokokon a prímás tudtával ésszándékának megfelelőlegosztozkodtak? Fiát hamarosan felküldi Bécsbe, tájékozódjék azügy felől,skérje a kanczellár jóakaratát. Ebergényit is felhívja, keresse meg jóakaróit ezen ügyben. A birtokokra vonatkozó egyéb iratok közt megemlítjük 1669-ből Lav Kristóf jobbágy ingóságainak lajstromát, 1672-ből a jobbágyok névsorát, (Nyúláson 27 üres, 48 népes jobbágytelek van), 1668 —1673-ból a dézsma jegyzékeket, 1672 — 1685. hegyvámjövedelmek összeírásait. Nezsider jövedelme volt (1679 körül) 1000 forint a vámból, 300 forint a quártélypénz, száraz korcsma és robot, bor Vio, gabona Vio és Vo

5 az uraság földjeit dolgozzák, szekérrel is szolgálnak ; Nyúlásé 600 forint készpénz, bor és gabona Vio, 7ö, itt is dolgoztak a földeken.