Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)
kéri, adjon neki 1—2 tehenet vagy ökröt, örökké hálás lesz érte. Az 1712-ki országgyűlési elszállásolás dolgában ő is eljár a család érdekében. 46 7 Özvegye rövid ideig Széchényi háztartását is vezette, mint feljebb láttuk. A felesége után megillető vagyon miatt 1718-ban Széchényi pert indít sógorai ellen, fiához 1718 április 3-án írott utasításában azt emeli ki, hogy apósa halála után nyomban felosztatták ugyan a birtokokat, de Lénárt özvegye bennemaradt a rajkai földek használatában, melyek becsértéke 16000 forintot tesz ki, ő tehát ezekből járó részét is követeli. 1728 július 18-án ujabb osztályt tettek az atyafiak, belefoglalva az utód nélkül elhalt testvérek jussát is, egy-egy ágra 1048 forint 91 y 4 dénár készpénz esett, Széchényinek a Melercze, Kolos, Néma, Nagy- és Kis-Keszi, Ekei és Ács Komárom megyei birtokoknak % része jutott. Fia Zsigmond gróf 1736-ban megbízza Vizkeletv Ferenczet, adja el anyai illetőségeit, a mi 1752 ben megy ' u 468 vegbe. Széchényi Ilona 1659 június 19-én született Kürtön, 1675-ben ment férjhez Czeklényben Tallián Istvánhoz. Férje nádori ítélőmester volt, 1695 körül elhunyt. 1696 márczius 10-én Sopronban bátyjai, Pál érsek és György közbenjárására kibékül sógoraival, 700 forintért az utóbbiak lemondanak ellene támasztott követeléseikről, a melyre néhai férje végrendeletének megtámadásával adott okot. 40 9 1698 táján pereskedik György bátyja ellen, sikerül Pál érseket is meggyőznie arról, hogy igazát keresi. Hat pontba foglalja össze követeléseit: 1. bátyja ismerje el, hogy a Széchényi Marton elhunyt özvegyétől szerződés által átvett javak nővéreivel együtt őt is megilletik, 2. a néhai anyja után maradt győri ház, 3. a rárói ház építésének költségei, 4. az anyjok után Györgynek jutott 2500 forint, 5. a galgóczi ház és szőllők, végül 6. a rárói földek nyeresége, az ott levő bor és felszerelés értéke szintén. Második férje Sankó Miklós volt. Részökre az érsek a kisczenki majort jelölte ki lakóhelyül. 1712 előtt elhunyt, III. Károly az évi június 11-én kelt oklevélkiadási parancsa már néhainak mondja. 4'"
