Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

körül. Gyermekeiket arra intették ebben, neczivakodjanak egymással a vagyon felett, nyugodjanak bele intézkedéseikbe. A belatinczi uradalom fele részét adták életben maradt leányuknak, Ebergénymének, a birtok másik felét és az érsektől szerzett javakat pedig mind fiuknak, Zsigmondnak hagyták. Ezen elhatározás később csak annyiban módosult, hogy Széchényi Belatinczot neje halála után egészen leányának és vejének engedte át, a többi vagyon fiára szállott. A Mórocz család, úgy látszik előttem, jobbágy sorsból emelkedett ki. 1469 táján Hédervári Pál jobbágyai közt találunk Mórocz Bálint nevűt.

41,

3 1578-ban Rudolf beleegyezik abba, hogy Beketfalvi Nazuff András udvarházát és egy telkét Mórocz Antalnak és gyermekeinek átengedje, a kik viszont Bodófalván bírt földjeiket és 50 forint készpénzt adnak érette. így kerülnek a Móroczok Beketfalvára. A család fája innen kezdve a következő : Beketfalvi Mórocz Antal 1578. Farkas 1628. István f 1683 alországbíró (Amadé Zsuzsa) Anna Kata Ilona Lénárt t 1715 alispán (Kerekes Anna) Ferencz (Jakusics Éva) György alispán József Erzsébet (Eszterházy Sándor br.) Ilona t 1703 (Széchényi György gróf) István Imre f 1734 Kata Mária Erzsébet Zsuzsa Teréz Krisztina f 1726 (Zámory György) Klára f (Király István) Mórocz Farkas levele 1628 június 26-áról Pázmány Péterhez ismeretes, fia alországbíró és pozsonyi alispán, tagja a pozsonyi vérbíróságnak. ,

0 A család 1683-ban a pozsonyi káptalan előtt olyan egyezségre lép, hogy a vagyon megoszlásának elkerülésére a leányágat készpénzzel elégíti ki, a birtok kezelésével együttesen megbízza Mórocz Györgyöt. Széchényi nejét ezen megállapodás szerint a vagyonból 7000 forint illeti meg, de a háborús időkre való tekintettel 3 évig nem adnak neki semmit, azután kamatostól összesen 9000