Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

1. az, hogy a Szécsémjke körüli birtokok (Gijürk, Kövesd, Vid) első urai, a Berezeltek a Zách nemzetséghez tartoznak, 2. az,hogy a Szécsénykéri és a Garábsúpon birtokos első Gyürky ekben is ezen nemzetség tagjait ismerjük fel, 3. hogy a Garábsúpon 1347-ben osztozkodó Berendejiak szintén a Zách nemzetség leszármazottai, 4. hogy a Gyürk ispán nemzetségéből valók és a Péteri nemzetség tagjai a Záchok közé sorozandók (l. alább a Péteri ágnál), 5. hogy néhány Gyürky-Széchényi Dunántúl is előfordul, a hol a Záchok egyik ágazata 1299 körül szintén letelepedett, 6. bizonyításra használható fel végül azon körülmény is, hogy a család más nemzetséghez tartozását illetőleg számbavehető nyomra nem akadtam. Elismerem, nem oly meggyőzők ezen indokok, mintha csak egy eredeti oklevélben is olvashatnék a «de genere Zách» kitételt, de a bizonyítékok azonos iránya, s a különböző oldalról elért eredmények egyezése úgy vélem, az elfogulatlan olvasót is véleményem elfogadására bírja Nem lehet figyelmen kívül hagyni azon körülményt sem, hogy a XIV. század derekán, a mikor a Széchényiek a nemzetségből kiválnak, az együvé tartozás már más családoknál is meggyöngül, azonkívül a kegyvesztett nemzetség tagjai amúgy is óvakodtak attól, hogy a Feliczián nemzetségéhez való tartozásukat sűrűn emlegessék. Ha tehát elfogadjuk a Gyürky-Széchényieket a Zách nemzetség tagjaiul, Gyürk fiait a Berende ágához kell kapcsolnunk, a kikhez, mint láttuk, Nagy Iván a Garábsápon élő Berendefiakat is sorozta. Az említett Gyürk-öt, ki az 1315-ben hűtelennek mondott Miklós atyja, azonosítjuk azon Gyürk-el, kinek fia Lőrincz 1245-ben hozzájárult a hartyáni birtokrész eladásához."' Már most Gyürknek Miklós és Lőrincz fiait ismervén, mi sem könnyebb annál, hogy őt az 1258-ban Sápon élő Lőrincz, János és Miklós atyjának vegyük. Érthetővé válik ekként az is, hogy miért szorulnak ki egyidőre az 1315-ben hűtelennek itélt Gyürk fiai a Nógrád megyei birtokokból, miért nem Íratják a káptalan oklevelébe nemzetségük nevét. 1363-ban még élénk emlékezetben volt Felicziánnak és rokonainak szörnyű bűnhődése, azért az ismeretlenül hangzó Nyögrői előnevet használják s csak később veszik fel újra a Gyürky nevet. Végül