Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)
a várak őrségének élelmezésére vonatkozó pontokhoz ragaszkodjék a legerősebben. 34 8 A király válaszával Rechterenék márczius 16-án mentek le Nagyszombatba. A tárgyalás rövid ideig tartott, mert a király azon kívánságának, hogy Dunántúlról vonuljanak ki, a kuruczok semmiképen se akartak eleget tenni, márczius 24-én tehát megint felment Okolicsányi, hogy az udvart a kívánság elejtésére kérje. Utasítása Pálffy Miklós értesülése szerint az volt, «hogy Dunán innen való földnek egy darabját, Dunántúl hasonlóképen engednek, lehessen ab utrinque Dunán által szabad passus, ahhoz mely praesidiumok bloquadában vannak, azoknak is az eddig szabad lehessen profunttal succurrálni, ezeknek conclusiójára pediglen ő felsége mindgyárt maga részéről expediáljon, úgy hogy azután békesség tractája is inchoáltathatik. Ma leszen Okolicsányi uramnak audentiája, írja márczius 27-én Erdődynek, mit resolvál ő felsége, elválik.» Már akkor természetesen a franczia ezredekről szóló hír is valótlannak bizonyúlt, azt tartották «ő felsége pártossi az olyanokat kűtvén, magoknak hízelkednek.» A senatorok még a módosított feltételekből se olvastak ki nagy engedékenységet. «Ma negyed napja érkezett el az hollandiai mediator Bécsbűi, írja Gerhard Radvánszkvnak, ki ennek előtte három héttel ment volt fel, ... Az fegyver suspensiója iránt ab utrinque tegnap küldték meg az mediatorok az császár propositióját, a kik igen kevélyen vadnak feltéve. Mondták ugyan az mediatorok, hogy azon meg ne ütközzünk.» Várták a felirat elkészítésére Bercsényit, ki a Csallóközben időzött. Márczius 22-én fogtak hozzá, s harmadnapra a válasz már készen volt. 34 9 Márczius utolsó napján .József azt írja Széchényinek, hogy a tárgyalás iránt való jóakaratának bizonyítása czéljából meghagyta Wratislawnak, menjen le Pozsonyba, Tiell János hadi tanácsosnak meg, hogy Nagyszombatban Széchenyivel lépjen közvetlenül érintkezésbe, tőle értesülhet majd bővebben a király szándékairól. 3 '" A bécsi légkörben élő Pálffy Miklós a király legutolsó feltételeit szintén igen kedvezőknek találja, mert csak azt kívánja a kuruczoktól, hogy Dunántúlnak a Rábáig terjedő részét hagyják el. Ha kedvező választ nyernek, az udvar nyomban leküldi Wratislawot a béketárgyalás előkészítésére. «Én nem tudom, írja április 3-án,
