Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)
főleg az erdélyiek önkényének, kik már nem bíznak a békében; seregei dúlják az osztrák tartományokat, ne ütközzenek meg tehát azon, ha a király seregei ezt viszonozni fogják, s ha ezáltal az udvart nem a béke barátjává teszik, hanem a megtorlásra kényszerítik. Kisebb sérelmeket is felsorol annak igazolására, hogy a kuruczok nem a békés megoldást keresik. Forgách Simon gróf pld. megtagadta a béke miatt Rákóczihoz készülő Lamberg részére menetlevél kiadását, Hevenesvekkel, Niczkv Sándorral kegyetlenül bántak, Bercsényinét Pozsonyból kiszabadították, Auersperg grófot ellenben nem akarták kiereszteni a fogságból. Veszprémet azon sorstól félti a kuruczok részéről is, a melyben Heistertől nemrég részesült. Czélzás a levél ezen része Forgách tábornok hatalmaskodására,ki Szentgrótról megfenyegette a veszprémieket július 20-án, hogy 400 gyalogost és 400 lovast állítsanak fel egy hét leforgása alatt, ha az előbb kért 1000 forintot nem is küldte el neki a megye. Pedig ha az urakat kalodába rakatta volna, de hamar előteremtették volna a kért pénzt! 29 7 Azért oltalom levelet kér a város és a káptalan részére. Különösen megütközik azon, hogy a felkelők Szentgotthárdon hatalmaskodnak, vagyonát pusztítják, sőt személyét se kímélnék, mintha nemzetének ellensége volna, s megbízatásában nem járna el helyesen. De hazája iránti szeretetét nem azért hangsúlyozza, hogy önmagát a vádak ellen igazolja, hanem hogy Rákóczit a béke eszméjének megnyerje. Mikor levelét megírta, még nem tudhatta Széchényi, hogy a felkelők vezére ugyancsak nem szolgált rá az abból kiolvasható szemrehányásra, mert Lamberg részére már engedélyezte a menetlevelet, Forgáchot pedig nemsokára kiszólítatta Dunántúlról. Már két nappal később megírja ezen örvendetes mozzanatokat Lambergnek és Scalvinioninak azzal, hogy biztos értesülése szerint Bercsényi is hajlik a fegyverszünet megkötésére. E leveleket Visáék vitték Bécsbe, a király pedig az öreg Szirmay István báróval küldött újabb utasítást az érseknek, ki Rákóczi válaszát ugyanővele küldte el augusztus 18-án a királynak. József királyt ugyanakkor arra kérte, közbenjárását a garanczia érdekében folytassa, mert a tárgyalásokat, úgy érzi, ennek biztosítása nélkül a kívánt módon nem tudja befejezni." 9 0
