Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

a béke megkötése esetén se ismernék el Bécsben e két szövetséges nagyhatalmat sem annak megtartását garantáló hatalmaknak. Még ezen részletes utasítás vétele előtt, május 1-én átment Széchényi Komáromba, hogy Heisterrel, a király szóbeli utasítására a fegyverszünet előkészítését megbeszélje. Ott abban a kellemetlen meglepetésben részesült, hogy a tábornok az utasítás daczára sem várta be, hanem lement a táborba. Kiküldötte azért, írja harmadnap Scalvinioninak, egyik emberét, tudja meg biztosan, hol van Rákóczi, miután Visáék úgyis egyenesen Bercsényit keresik föl. Úgy gondolta, a tárgyalást korábban megindíthatja, ha Rákóczit keresi föl. A felelősséget az eddigi időveszteségért is teljesen Heisterre hárítja. Ő még április 1-én írt a fegyverszünet miatt Rákóczinak, a melyet Pfeffershoven továbbított, a választ tehát 10-ike felé meg kellett volna kapnia, ha Heister őt magát is hűtelennek nem tartja, s el nem fogja a neki szóló levelet. Akkor még a király kezében volt Veszprém, Pápa, melyeket azóta a felkelők elfoglaltak. Hogy az érsek panasza jogos volt, abból is kitűnt, hogy emberét Nagymagyarnál a tábornok feltartóztatta, s mint a királyi seregre kellemetlen idegent, nem törődve saját maga és a kuruczok által kiadott útlevéllel, visszaküldte Komáromba. Széchényi tehát várakozott. Visáék, miután Bercsényi az általuk bemutatott föltételek egyikét se fogadta el, szintén Komáromba siettek. Megérkezésüket május 8-án jelezte Bécsbe azzal, hogy haladék nélkül megindul Székesfehérvárra, Rákóczihoz. Nem szűnik meg ezen újabb leveleiben sem hangsúlyozni, milyen nehéz a helyzete amiatt, hogy Heister leveleit, embereit visszatartja, elfogja. Hogy Bercsényi a fegyverszünetre vonatkozó utasításra kereken tagadó választ adott, gondolkodóba ejtette a ministereket. Ilyen határozottságra nem voltak elkészülve. Május 8-án, a kiküldött követek levelére válaszolva, a királyival néhány módosítást Írattak Széchényinek. Hozzájárul Lipót mindenekelőtt ahhoz, hogy a feltételeken a lehetőség és szükséghez képest módosítsanak, bár Thököly idejében is hasonlók szolgáltak a tárgyalás alapjául. De addig, míg újabb megállapodás létre nem jön, Széchényi lehetőleg ehhez ragaszkodjék. Belemehet az érsek annak kikötésébe is, hogy a fegyverszünet Magyarországra és Erdélyre is kiterjedjen,