Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

előre kérni lehetetlen, megtiltani neki azt, hogy külföldi tanácsokat alkalmazzon, egyidőre szintén kizártnak kell tartani. Ellenben nem lehetetlen, hogy József király nem követi atyja nyomdokait, hanem derék tanácsosokat alkalmaz, közéjök magyarokat is meghív. Úgy tartja, ez az a békés nyugalom, a mit az ország mozgalmakra ráúnt népe kíván, ő pedig ismételten Rákóczi jóindulatába ajánl. A becses tartalmú levelet, mivel Visa még Bécsben volt, a másik megbízott követ, Okolicsányi Pál vitte Rákóczihoz, kitől bő üzenetet is küldött, mint a levél utóiratában megjegyzi. Az öt nappal később kelt második fejtegetés tulaj donképen válasz volt Rákóczi azon tíz pontba foglalt kívánságára, melyet a szentmiklósi tárgyalásra Bercsényinek elküldött. Ebben jóformán kizárólag arra szedi össze Széchényi az érveket, hogy a kuruczokat országgyűlés egybehívásának lehetővé tételére rávegye. Nem rendes országgyűlésre gondol, hanem a felvetett kérdések megvitatására az ország megbízottai által tartandó rendkívüli gyűlésre. Ez szokatlan ugyan hazánk történetében, de a még elő nem fordult állapot, melyben a nemzet nagy része áll az uralkodóval szemben, rendkívüli eszközök alkalmazását indokolttá teszi. Ezen nagyobb súlyt adhatna a nemzet szavának, mint Bocskay, Bethlen és Rákóczi György tárgyalásai idejében. De a béketárgyalás is nyerne értékben, ha a nemzet hozzájárulását nyerhetnék meg hozzá. Örül annak, hogy Rákóczi a dolog lényegét illetőleg egyetért vele, bízik abban, hogy a részletek elintézése is sikerülni fog. Megemlíti azt is, hogy a Rákóczin esett sérelmek orvoslása is bizonyosabban megtörténik, ha a nemzet magáévá teszi azokat. Az állapot olyan, hogy a haza oltárára tett vér és fáradozás nem esik hiába, pedig nincs magyar ember, a ki az uralkodótól mást kívánna első sorban, mint a haza javát.

20

0 A tárgyalás fonalának felvevésére a nehézkes levélváltás helyett Rákóczi alkalmasnak Ítélte azt, hogy Széchényivel személyesen találkozzék. Előbb Váczot, majd a hadműveletekhez közelebb eső Gyöngyöst jelölte meg a tárgyalás helyéül. A kuruczok által megszállott területekre Török András jász-kún kapitányt rendelte melléje, a királyi megyékbe pedig Pfeffershoven báró budai parancsnoktól kért az érsek kíséretet. Márczius 13-án haj-