Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

fegyverek győzelmei azt jelentették, hogy az udvart kell engedmé­nyekre rávenni. Ott is, a hol addig béke volt, csak kis biztatás kel­lett. A regedeiek éppen az érseknek adták először tudtára, hogy fel­kelnek a Pécs körül hatalmaskodó németek ellen. Széchényi ezt Károlyival február 12-én közli, mint királyi követnél feltűnő .... ! 279 örömmel. A béke ügyében legyőzvén egyéni meggyőződését, miután Lipót említett leveléből s Visa prépost szóbeli tájékoztatásából kivette, hogy a kormány az országgyűlés és garanczia kérdéseiben engedni semmiképen sem hajlandó, rövid időközben, február 14 és 19-én újra írt Rákóczinak. Az első levél szintén egyike a korszak legbecsesebb alkotmány­történeti fejtegetéseinek. Megrémítette mindaz, irja, a mit Bécsből hírül hoztak neki, az udvar szándéka, a kétségbeejtő helyzetben ki­mondott és bekövetkező határozatai. Inkább tárgyal Brandenburg­gal a magyarok leveréséről, a francziával szégyenteljes békét kötni kész, sőt kiirtásukra felhívja a törököt, mint a felkelés ángját eloltani. Mindezen megoldást csak azért nem fogadják el, mert nagy árat kívánnak érte viszonzásul. E szerint a kuruczok bizodalma a franczia király Ígéretéhez csak látszólag indokolt. Túlságos remény­kedésnek tartja Széchényi, hogy a távol fekvő uralkodó Ígéreteibe bízva azt hiszik, hogy az országot körű vevő valamelyik ellensége meg nem támadhatja, hogy a németek furfangja, vagy a már fegy­verkező törökök ellen védve vannak. Azt mondják ugyan, hogy a háborúra készület a perzsáknak szól, de ez nem első és ismeretlen eljárása a pogánynak, hogy más elleni ürügy gyei készülődik, a mel­lett a francziákkal kötött szerződés hiába keres a pogánynál oly vallásos emelkedettséget, mely ne engedné meg, főleg a császári ház szorult viszonyai között, hogy a magyarok megbüntetésére az alkalmat felhasználja. Ezt a sok oldalról igénybe vett franczia király fegyverrel nem tudná megakadályozni. Ezen körülmények figye­lembe vételével megismétli azon indítványát, hogy a szabadság leg­erősebb fegyveréhez, az országgyűlés összehívásához járuljon hozzá, hogy a béke leghathatósabb eszközeihez hozzájuthassanak, mielőtt az említett ellenséges befolyások valamelyike érvényesülhet, a mikor már semmi módja sem maradna többé az országnak a meg­menekülésre.

Next

/
Thumbnails
Contents