Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)
tudatára ébredtek, s mert Ausztriát remegni látták. A ki békére inti őket, annak azt felelhetik, Francziaországgal már szövetkeztek, ettől el nem állhatnak, mert pénzzel támogatta a felkelést, s elpártolásuk esetén máskor, szükség idején, nem segítené őket. Mindamellett tétlenül nem lehet az események felett elsiklani, melyek végét Isten látja ugyan, de Morva és Csehország megtámadásától és a francziákkal való egyesüléstől határozottan tartani kell. Azt véli, a kiket fegyverrel nem lehet már legyőzni, békeajánlattal kell megkínálni, a melyre nézve, ismétli, felajánlja szolgálatait, jelölje meg a király, kivel kezdje meg az érintkezést. A tárgyalást folytatja, ha a vagyona, vére vagy élete fog is veszélyben forogni. Majd ő keres alkalmas közvetítőt, csak a felség rendelje el : 1. hogy a katonai parancsnokok az ő passzusával jelentkezőknek szabad járás-kelést engedjenek, 2. az ő pecsétjével lezárt leveleket ne fogják el, ha nem küldjék rendeltetési helyökre,3. a katonai parancsnokok a nekik megírtakat tartsák titokban. A részletekre nézve várja királya utasításait, a többit Istenre bízza. 27 2 Hogyan fogadták Széchényi ezen levelét Bécsben, nem ismeretes. Tartalma nem volt enyhébb annál a későbbinél, a mely miatt kegyvesztettnek tartották, de akkor a kormány helyzete már biztosabb volt. A tanács bizonyosan megdöbbenéssel olvasta a legutolsó félszázad politikájának ezen egyenes, határozott megbélyegzését, mely igazabb volt annál, a melyet a király Kollonics fogalmazására nemrég az ország megyéihez-intézett. Tartalma fele tt azonban nem értek rá gondolkozni, a helyzet sürgős orvoslást parancsolt. Az érsek levelét mindamellett jónak látták eltitkolni, annak felküldéséről a szemfüles bécsi idegen követek sem szerezhettek tudomást. Hogy a közvéleményt megnyugtassák, Eugén herczeget deczember 12-én leküldték Pozsonyba, szervezze a felkelők elleni hadat, szemfényvesztésül általános amnesztia hirdetésére és taiéhány» sérelem orvoslására is felhatalmazták. Már harmad napra hire ment, hogy sok nemes jelentkezett nála katonai szolgálatra, hogy Pálffy János gróf is hozzá sietett a birodalomból hazatérve, a mellett Széchényi is tanácskozik vele. Mindebből azonban nagyon kevés bizonyult igaznak. A verbuválás pénzhiány miatt megakadt, Rákóczi a békére csábítást méltatlankodva útasította vissza, a miről Pálffy és Eszterházy nádor deczember 29-én
