Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

mányt helyesebb útra terelje, a kuruczok sokszoros csalódását elfelejtesse. Ez volt tragikuma. Mert az érsek éles szemmel figyelte meg az országban történő dolgokat. A míg az optimisztikus felfogású emberek nehezen akarták elhinni, hogy Rákóczi az országba érkezett, s Károlyi melléje állott, Széchényi jártában-keltében jó forrásokból értesült a felkelés előhaladásáról. 1703 augusztusában Széplakon időzik György gróf vendégszerető házánál, el-elmókázik a kis «párduczbőrösen született» Ebergényi Laczkóval, az olasz csatamezőn táborozó sógora fiával. Aggodalmát környezete előtt sem titkolja. «Híreket nem írok, közli György gróf szeptember 6-án Ebergényivel, mert nehéz pennára bíznom. Hallatnak sokfélék, ki igaz, ki nem igaz, Isten szégyenítse meg kegyelmes urunk ellenségit, nyughatatlan elmék s monarchiákra vágyódó felfuvalkodott rossz vérek az ártatlanoknak is veszedelmet hoznak nyakukra. Ott verje meg az Úristen, s szakaszsza nyakukat, az hol koholták intentiójukat, sok ártatlan fog ezért szenvedni». Október közepén már arról tanácskozik a család, hova menjenek, ha a kuruczok átmennek Dunántúlra. Széchényi akkoriban a soproni orvosok által javasolt kúrával él, de György gróf október 14-én kelt levele szerint felkészül Bécsbe, «kénteleníttetik az udvarnak elméjét is venni, s maga hon való megmaradásárúi is (kitűl Isten oltalmazzon, hogy az ellenség penetrálna annyira is), s securitásárúl gondolkodni». Később meggondolta Széchényi a dolgot, nem ment fel Bécsbe, hanem, mint láttuk, Visát küldte fel, ő maga visszavonult Sümegre ; György gróf nem jót várt ettől, mert úgy vélte, hogy Visát heves viselkedése miatt sehol se látják jó szívvel. Ugyanaznap, a mikor az érsek Scalvinioni levelére válaszolt, deczember 20-án, hagyja el Széchényi György népes családjával együtt Széplakot, mennek Belatinczra, onnan rövid idő múlva tovább. A bécsiek értesülése annál rosszabb volt. A kuruczok táborának fenyegető szaporodására a fegyverzajban felnőtt Savoyai Eugen herczeg se tudta, mit tegyen. Az edzett katona szerelmi cselszövéshez folyamodik, Batthyány Ádám gróf özvegyét küldi Rákóczihoz, beszélje le a hadakozásról, Bercsényit Ígéretekkel, állítólag a nádorsággal csábítgatták el a kuruczok közül. Silány törekvései a megszorult hamis politikának. A büszkeségtől még