Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)
Ugyanezen községekben a prépost javára összeszedtek 113214 köböl búzát, 6814 köböl árpát és 159% köböl zabot, a mi a veszprémi püspök tizedéhez arányítva meglehetősen nagy volt. 26 4 Mint a veszprémi püspökség administratora 1703-ban Róma döntését kéri ki arra nézve, var 011 a szent Pantaleonról nevezett Tolna megyei apátság adományozásának joga kit illet meg, az esztergomi érsekséget-e ? A kérdés, mint Széchényi leveléből olvassuk, évszázadok óta vita tárgyát képezte a két egyházmegye főpásztora között. A midőn tehát Kollonics elődei jogát gyakorolva az apátságot Kecskeméty Mihály veszprémi prépostnak adta, Széchényi 1703 augusztus 23-án Sümegről közölte vele, hogy nem személye elleni kifogásból vetette fel a kérdést, hanem mert ő is kötelességének tartja az egyházmegye jogának megvédését. Éftlekes vonásokat találunk levelében a mindenható bibornokhoz való viszonyáról is. «Tegnap érkezvén házamhoz, találtam kegyelmed levelét, melyben láttatik kegyelmed előbbeni levelemben megütközni, hogy tudni illik cardinalis uram collatiójának contradicálok; azon kegyelmednek meg nem köll ütközni, mert tart ozom dioecesanusi jussomat manutenálni, mert iuxta canones dioecesanus est collator omnium beneficiorum in sua dioecesi existentium. Pázmány nem szentírás, s azok az privilégiumok, melyeket az esztergami érsek cum ingenti praeiudicio suorum suffraganeorum magának vindicál, semmire valók. Sine scitu et consensu suorum sufraganeorum iure communi ecclesiastico in collatione beneficiorum suae dioecesi habentium emendicáltattak, az minthogy már ezen dolog Rómában is vagyon, hogy ő eminencziája így gázolja suffraganeusi jussát. Az előtt is háromszáz esztendővel volt ez az controversia, s decidáltatott is, hogy az esztergami érsek ne avassa effélében magát in conferendis abbatiis et praeposituris dioecesis VespriSzéchényi Pál veszprémi püspök pecsétje.
