Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

1. Tudj a-e, látta-e és hallotta-e az tanú,hogy jóllehet az elmúlt 1677-ik esztendőben Széchényi Pál pécsi püspök uram ő nagysága Szent-Gotthardon azon apátúrságban installáltatott, mindazonáltal valaminthogy az installáczió előtt méltóságos kalocsai érsek uram ő nagysága azon szent-gotthardi jószágnak valóságos és teljes birodalmában s uraságában és dispositiójában volt, úgy volt mind az installáczió közben és azután is, és valaminthogy az inst alláczió előtt és azután is, nem úgy mint gondviselő, hanem úgy mint gazda és valóságos ura mindenkor parancsolt azon apátúrság jószágiban, mindennemű akármi névvel nevezendő jövedelmét is szedte, és magának convertálta, semminemű tilalma és ellenzése nélkül pécsi püspök uramnak a tempore installationis percipiálta ? 2. Ellenben tudja-e, látta-e és hallotta-e az tanú, noha az installácziója meglett pécsi püspök uramnak azon apátúrságban, de mindazonáltal ő nagysága soha a tempore installationis azon apátúrság jószáginak semminemű jövedelmit (a szent-gotthardi vám jövedelmin kívül) nem vette, és mind azulta is soha valóságos és teljes uraságában birodalmában és dispositiójában azon szentgotthárdi jószágnak nem volt, sőt ultro mindenkor contentus volt azon vám jövedelmével mindaddig, míg ő nagysága el nem foglalta, a mint az elfoglalásnak előtte soha személye szerént is ben nem volt azon Szent-Gotthardban és jószágiban ? A Kadossy Gergely őr-kanonok és Csákány Mihály nádori ember előtt megjelent 26 tanú természetesen az érsek igaza mellett vallott, a mely szerint az érsek Pál öcscse beiktatása után is fél évig a várban lakott, szedte jövedelmét, intézkedett stb. Petrák Mihály várnagy is ezen párton volt Rotary Miklós plébánossal, Nagy Mihály kanonokkal együtt. A kérdés lényegét azonban a nagy készülettel végbement vizsgálat egyike sem érintette. Kitűnt ellenben, hogy Széchényi György öcscsét, az apátság átadása után se tartotta egyébnek az uradalom gondozójánál, mely felett a megállapodás egyoldalú magyarázásával tovább is szabadon akart rendezkedni, viszont Pál püspök is önkényesen járt el, a mikor a reá nézve káros állapoton egyszerre, önhatalmúlag akart segíteni. Bíróilag Ítélkezni az amúgy is kellemetlen ügyben bajos lett volna. A király azért Maholányi János útján szeptember 20-án felhívta a perlekedő rokonokat,