Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

tak neki és családjának. Hogy vagyona állapotát némileg helyrehozza, földjei egy részét 16.000 forintért zálogba adja vejének, .Losonczi Albertnek, abban bízván, hogy az fiatalabb erejére támaszkodva, eredményesebb gazdálkodást űzhet. Az átengedett birtokok voltak Hollókő vára, Bakta, Szúny, Almás és Ecseg birtokokkal és a konezhidai vámmal, Szécsény falu Rimóoz, Lócz, Dolyán, Eridrefalva, Félfalu, Sztraczen, Yarbó, Patvarcz, Drahi, Stráz, Puszta-Almás, Keresztúr, Kis- és Nagycsitár, Varsány, Sipek és Kovácsi birtokok, Gyöngyös város, Pata falu, továbbá a Tarján, Szentiván, Fokorú, Százberek és Alcsiban található fekvőségek. Rövid két hónap alatt Széchényi Lászlót a legnagyobb bánat sújtotta, 1454 deczember folyamán meghalt egyetlen fia, a nemzetség fája (György öcscse szintén elhalván) benne kiveszőben volt. Úgy látszik, már előbb sem bízott fia életben maradásához, mert előre kieszközölte leányai: Hedvig, akkor már Losonczi Albert neje és hajadon Anna leánya részére a fiúsítást. Erre támaszkodva, deczember 21-én újra megjelent a sági konvent előtt és kijelentette, hogy minden néven nevezendő vagyonát említett két leányának adományozza. Bevallását 1455 április 30-án megismételte a budai káptalan előtt/

7 A bi tokok eladományozása ellen 1456 november 11-én Alsólindvai Bánffy Pál felesége és gyermekei tiltakoztak ugyan, de a beiktatás lefolyását nem tudták megakadályozni. A tiltakozás oka az volt, Bánffy felesége Katalin, Stibor vajdának Széchényi Frank özvegyétől született leánya volt, tehát anyai hitbérét 28 kívánta a vagyonból. A budai káptalan 1456 deczember 1-én tett jelentést a királynak, hogy október 28-án Futakon kelt parancsára és Ország Mihály országbíró kérésére, (a kinek János fia az ifjabbik Széchényi leány jegyese volt), Széchényi László két fiúsított leányát és vejeit az összes birtokokba bevezette. A nemzetségi vagyon ekkor volt a legnagyobb. Hozzá tartoztak : Széchényi Frank pecsétje 1399.