Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)
így a kőszegi uradalom árát a papnöveldének adta, melyet a XVIII. század végéig Széchényi-seminariumnak hivtak.*"" Érseksége idején tett legnagyobb alapítványai közé tartozik továbbá a pesti és pozsonyi kórházak létesítése is. Eleinte az volt a terve, mint az 1692 január 16-án kelt végrendeletében elmondja, hogy a csejtei uradalom vételárát az Esztergomban, Vágbeszterczét pedig egy másik, Pesten létesítendő kórházra hagyja. Minthogy azonban az udvari kamara kevésnek tartotta az egyes intézetekre jutó összeget, az alapítványt a pozsonyi kórház felállítására egyesítették. Az ő alapítványa és Kollonics hozzájárulása által összegyűlt pénzből építtette Eleonora királyné Martinelli építészszel 1728-ban Pesten azon rokkantházat, mely a mai központi városháznak hátulsó magasabb felét alkotja. A nagyszabású épület akkoriban a belváros legnagyobb háza volt, 12.000 négyszögölet foglalt be, 4 udvara, 8 kútja volt s 1500 — 1600 rokkant számára készült. Innen mentek át később a rokkantak Nagyszombatba. A pozsonyi kórház megépülése nagyrészt szintén Széchényinek köszönhető, kinek 180.000 forintot kitevő adománya szolgált alapul az 1659 óta fenálló intézet arányainak kifejlesztéséhez, kívüle még Szelepcsényi, Holstein herczeg, Savoyai Eugén herczeg járultak nagyobb összegekkel a kórház megépítéséhez, a melyet 1744-ben Eszterházy Imre érsek kezdett emelni, de elhalálozása után az építkezés egy időre abban maradt. Széchényi alapítványainak megosztására nézve a két intézet között 1726 deczember 23-án határozott a király. Az egri jezsuita rendházat és gimnáziumot 1689-ben alapította meg, a mikor a királytól 60.000 forintért visszaváltott savniki apátságot azon intézetek fentartására adta. Az alapítást 1690 márczius 28-án kelt pótvégrendeletével tette örököseire kötelezővé. A rend tagjai már az alapítás évének utolsó napjaiban letelepedtek Egerben a Szent Miklós-utczában, s hozzáfogtak az építkezéshez. Széchényi az apátság javairól, a kolostorban található ingóságokról 1692-ben Vitális János lőcsei harminczadossal leltárt készíttetett, a melyek 1695-ben, az érsek halála után mentek át végleg a rend tulajdonába. 1773-ban, a jezsuiták feloszlatásakor az apátságot a szepesi püspökség javadalmához kapcsolták. 28 2 1691 február 1-én vette vissza 10.000 forint lefizetésével a
