Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

ha el nem vonul a katonaság. Széchényi még az éj folyamán elment rákosi kastélyába, onnan tett jelentést Kollonicsnak és Szelepcsé­nyinek. «Valóba megunták Sopronyba is az acc.isát, el is futottak miatta, kik talán többen megsanyarodnak, mert tegnap nem szinte jól tractálák az ő fölsége népit, nem lett ugyan más büntetések, de meg nem hagyják szállani őket, a kapukat is betették vala előt­tök, két rendbeli parancsolatit is ő fölségének contemptálák ; én is ott voltam, nekem Isten által legkissebb böcstelenséggel sem voltak én hozzám, sőt nagy böcsülettel, s ha ott nem leszek vala, talán ember halál is leszen vala» — írja ugyanakkor Csepelényi Ferencz győri alispánhoz. Az ügy megvizsgálására Pálffy Tamás és Kollonics püspökök küldettek ki, a kik a város szigorú megbüntetését úgy engedték el, hogy a tanács a katolikusok költségén épült templomok, plébániák és iskolák visszaadására, a protestáns lelkészek, tanítók és harangozok két hét alatt való elűzésére, Vitnyédi házának átadá­sára kötelezte magát. Csak két lelkész maradt a városban. A tanács február 28-ki ülésében vette át Kollonics a visszaadott épületek kulcsait, s ugyanakkor fogadta a város kapujánál lenyes kisérettel Széchényit. A templomok felszentelése egymásután még aznap megtörtént. A visszafoglalt egyházak sorozatát a szentgyörgyi, modori és bazini zárták be. 22 d Az újabb visszaszerzés 1682-ben indult meg, június 14-én tudatja Kollonics Széchényivel, hogy a király az 1681-iki törvé­nyek mellőzésével újabb bizottságot küld ki a protestánsok kezén levő templomok visszavételére. Az érsek ekkor megint kezébe veszi az ügyet, nagyobb érvénynyel természetesen az esztergomi érseki szék elfoglalása után. Bécsbe készül két hétre, írja 1685 augusztus 9-én Dobsa István csejtei jószágigazgatóhoz, a miatt, hogy az óturaiak, miavaiak stb. ügyét elintézze. Már nem lehet tovább tűrni makacsságukat, most is a prédikátorokra hallgatnak, 1688-ban ünnepélyesen tiltakozik az ellen, hogy a gyöngyösiek a budai várparancsnok engedélyére hivatkozva, a protestánsoknak átadják a szent Orbán templomot, majd 1689 deczember 15-én meghagyja a városnak, kiközösítés terhe alatt távolítsa el három nap alatt a protestáns lelkészeket. A szigorú fellépésre az adott okot, hogy az érsek a megelőző év nyarán Gyöngyösről, Váczról,

Next

/
Thumbnails
Contents