Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

a bécsi tanácsosok a sokféle adózással meg nem elégedve a főpapokat nem 30.000, hanem 50.000 forint évi adó megfizetésére akarják kötelezni, február 19-én levéllel kereste meg a Bécsben időző Pál öcscsét, tudja meg, mi a felfogása ebben Kollonicsnak. Kérdezze meg azt is, ment-e már végrehajtó levél az ellenállókra, mert ő úgy tudja, hogy sokan inkább tömlöczbe mennek, nincs miből megadniok, mások meg nem akarják. «Az egész világon rút dolog lesz így ríkatnyi a clerust, még pedig Magyarországban, a hol oppressióban vagyunk közönségesen». Mondja meg azt is, hogy az egésznek a kanczellár a szerzője, de titokban, ne szóljon nyíltan a «nyomorult» ember felől. «Mert hogy hiúságát és zélusát mutassa, azért cselekedte, s rontotta a clerust. Hiszem magamat tentált elébb ezzel Karafa uram, itt nem vihetvén véghez, úgy ment cancellariushoz, a mint dicsekedett is vele cancellarius uram, hogy olyan ember volt 210 nála; pestilens ember az, a mint ezen dologban, úgy a többiben is».~ Hasonló volt felfogása akkor is, ha a nemesség megadóztatásáról volt is szó. Pozsony megye 1689 elején tartott közgyűléséről azt írja Széchényi Pálnak, hogy azon sokan voltak jelen, s azt végezték, hogy ő (György érsek) haladéktalanul menjen az adózás miatt a nádorhoz, vele együtt a király elé tiltakozni ellene. Szívesen ment volna, mert mint egyházi ember esküt is tett arra, hogy jövedelmét kevesbíteni nem engedi, de öreg kora miatt már nehezen mehet el székhelyéről. A megye határozata az, hogy a reájok kivetett quantumot meg nem fizethetik. «Istenért kérem kegyelmedet, menten menj en, mert periculum in mora. Hogy megértse kegyelmed, annyira j ütöttünk, s annyira mentek az emberek rajtunk, azt kívánják, kiki az urak közöl bizonyos quantumot vegyen magára, és adózó füzető jobbágyok legyünk, a kit csak hallani is merő rémülés». Ha országos kérdésről volt szó, Kollonicscsal is szembeszállt. Az ugyanazon év nyarán a bibornoknak, mint az országos reformok megalkotására kiküldött bizottság elnökének aláírásával a megyékhez és városokhoz intézett felhívásokat Eszterházyval együtt érvényteleneknek minősítette, mert nem a nádor aláírásával, s az ő, mint kanczellár előzetes tudomásával jelentek meg. Fellépésének meg is lett a hatása, az ügyben hozott határozat Kollonics eljárását rosszalta. Széchényi György 1693 január 16-án közli az érsekkel, hogy