Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

Feltehetjük Vinui/ az alábbiak mutatják, nagyobb valószínűséggel, Hogy a nemesítő levél azért mondja Széchényi György és Lőrincz ősdr nem nemeseknek, mert nem tudták nemesi származásukat igazaiEz részben Széchényi György akkori helyzetében lelheti magyarázatát, ki a nemesítő czímereslevél megszerzése idején Bécsben olt, h PazíBMieum növendéke volt, a ki az akkori viszonyokat tekintetbe \évc vajmi nehezen tudott volna azon kevés íráshoz hozzájutni, a ír * ek a család kezénél voltak. Bele kellett tehát nyugodnia az okle^i_ említett szövegezésébe. De minden kétséget kizárólag ezen esetben se fogadhatjuk el az oklevél bizonyító erejét. Sok példánk van az ellenkezőre, mert a családi írások elpusztulása miatt hasonló sors több nemzetséget ért. A későbbiek során meggyőződünk arról is, hogy a nemesítés megszerzése nemcsak Széchényi Lőrinczék, hanem Bán Sára részére is felesleges lehetett volna, ha okleveleik megvannak. A Nagybaráthi Huszár család oklevelei a mohácsi vészt követő zavarokban elveszvén, 1572-ben új czímert és nemeslevelet kér; a Bártfai Glacz család tagjai 1528 — 1593 közt a 16 szepesi város grófjai, nemességet mégis csak 1638-ban nyernek; az Ivádyak szintén irataik elvesztése miatt 1635-ben nemesíttetnek, a Bél nemzetségből származó Bekény család, melynek nyomai 1246-ig nyúlnak vissza, 1553-ban új nemeslevelet és czímert kap. A Bars megyei Bajzáthok 1669-ben, a Vitézvári Simonyi család 1637-ben, a Tagyosi Csapó család, bár régiek, 1630-ban kap nemességet. A Rakovszkyak 1561-ben nemesíttetnek, az 1464-től kezdve ismert Szegedy család 1579-ben kap czímert és nemességet, a Vas megyei ősi Széli család 1639-ben kap új nemességet, a korai középkorba visszamenő Hernádvécsei Vécseyek csak 1618-ban nemesíttetnek stb. Az oklevél kiadása után a Széchényiek észrevették a hibát, segíteni azonban nem igen tudtak rajta, mert oklevelük szerfelett szűken volt a levelesládában. A grófi oklevél kiadásakor mindamellett egyéb bizonyíték hiányában bemutatták a kanczellárián Istvánffy munkáját is, a melyet az illetékes hatóság hiteles forrásnak tartván, belevette az oklevél szövegébe, hogy a család az ősök hosszú sorával ékeskedik, kik közül Széchényi Mihályt külön is megemlíti, továbbá felvette a czímertervezetbe a Gellén család